-
A mi maléves Zsigulink
Lada találkozó van ma az Aeroparkban, a Facebookon szembejön egy Malév festéses Zsiguli kombi képe, amit élményautózásra használnak a parkban és elgondolkoztam a mi maléves Zsigulink történetén. 1986-ban, a romániai kiküldetéskor nem volt saját autónk, kaptunk egy szolgálati 1200-es Zsiguli kombit. A jármű osztályon jó érzékkel olyan autót választottak, ami „csak” Malév festéses volt, felirat nélküli. Kezdetben én ezt nehezményeztem, aztán rájöttem, hogy jobb így. Az autó ezzel a festéssel meglehetősen feltűnő volt, de a románok többségének fogalma sem volt róla, hogy a magyar légitársaság kocsija, viszont a különböző szolgálatok remekül szemmel tudták tartani. Volt, hogy bántották. Amikor a bukaresti bulevardul Magherun, a nyelvet még nem nagyon értve, nem…
Ezeket is érdemes megnézni
Kis Malév emlékezet
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
A szarajevói háborús alagút
-
Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán
Sorjáznak a kérdések a horvát médiában, a közösségi hálón, hogy történhetett meg a hétfői lövöldözés Zágrábban a Szent Márk téren? Mi volt Daniel Bezuk tettének indoka? Hogyan és hol szerezte a fegyvert? Egy kalasnyikovval felfegyverkezve hogyan jutott el háborítatlanul az ország legfontosabb intézményeivel – kormányzati épület, parlament, alkotmánybíróság – körülvett térre? Volt-e segítője? Jött-e vele valaki, látta-e valaki, hogy automata puska van nála? Ha a rendőrségnek vannak is válaszai ezekre a kérdésekre, azokat a közvéleménnyel egyelőre nem osztják meg. Nagyon kevés információt adnak arról, hogy hol tart a vizsgálat, így szakértők, újságírók, ismerősök és ismeretlenek találgatnak, hogy mi vezetett el odáig, hogy a mindössze 22 éves Daniel Bezuk egy automata…
-
Repülőgép katasztrófa Krk szigeten – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
A halálos áldozatok számát tekintve a második legsúlyosabb légiszerencsétlenség a horvát légtérben 1971. május 23-án 19.45 perckor történt Krk szigeten, Omišalj repülőterén. Leszállás után kigyulladt a JAT TU-134A típusú repülőgépe, a 76 utasból egy, a személyzet hét tagjából négy maradt életben. Az Aviogenex charter céghez tartozó YU-AHZ lajstromjelű repülőgép helyi idő szerint 16 óra 33 perckor szállt fel Gatwickről. A járaton a belgrádi Jugoturs szervezte 72 fős brit turistacsoport, egy zágrábi egyetemista és Josip Pupačić ismert horvát költő, egyetemi tanár utazott a feleségével és ötéves kislányával. Az út Londonból eseménytelenül telt egészen Rijekáig, ahol erős viharba kerültek. Körülbelül 4 kilométerre Omišalj pályaküszöbtől, körülbelül 300 méteres magasságban a gép erős…
-
Győzelem vagy puccs volt?
Húsz évvel azután, hogy Slobodan Miloševićet október 5-én elzavarták a hatalomból, Szerbiának hasonló, ha nem ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint két évtizeddel ezelőtt: törékeny demokratikus intézmények, intoleráns közbeszéd, kibékíthetetlen politikai megosztottság, az 1990-es évek óta megoldatlan nemzetiségi viták. Ha bármi hasonlóság van a magyar és a szerb társadalom előtt álló kihívásokban, az talán nem véletlen. Visszatértek a hatalomba a kilencvenes évekbeli, Miloševićhez közeli emberek, elemzők szerint most éppúgy, mint 2000-ben, olyan a helyzet, amiben szinte lehetetlen rendes választásokon kormányt váltani. Dubravka Stojanović történész, Dimitar Bechev, az észak-karolinai egyetem professzora és Leonard Cohen, a kanadai Simon Fraser egyetem emeritus professzora beszélgettek a Szabad Európa Rádióban a jelen Szerbiájáról. A 2000.…
-
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Nincs ember Szerbiában, aki ne tudná megmondani, hol volt 2000. október 5-én. Mindenkinek megvan a maga története, a maga emlékei. Húsz évvel ezelőtt 2000. október 5-én véget ért Slobodan Milosević uralma. Szeptember 24-én általános választások voltak, amin államelnököt, a szövetségi parlament képviselőit és helyhatósági képviselőket választottak. Az ország alig egy évvel volt a NATO bombázások, két évvel a koszovói és öt évvel a boszniai háború vége után. A választás napján az ellenzéki koalíció, a DOS, amit 18 párt és egyesülés közösen hozott létre azon év januárban, minden szinten győzelmet hirdetett, ezzel szemben a Milosević vezette Szerbiai Szocialista Párt és felesége, Mirjana Marković Jugoszláv Baloldal koalíciója csak a helyhatósági választásokban…
-
Légiutaskísérő a Guinness rekordok könyvében – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
1972. január 26-án történt a JAT egyik legnagyobb légikatasztrófája. A Stockholmból Zágrábba tartó 367-es járat DC-9-es típusú repülőgépe az akkori Csehszlovákiában, Srpska Kamenica falu közelében 10 050 méterről lezuhant a havas hegyekbe. A zuhanást egyedül a 22 éves légiutaskísérő Vesna Vulović élte túl, a 23 utas és az ötfős személyzet többi tagja életét vesztette. A gép pontosan 16.00 órakor indult Koppenhágából, a járat kapitánya a légitársaság DC-9-es típusfőpilótája, Ludwig Razdrih volt. A robbanás 17.05 perckor történt. Hideg téli délután volt, a csöndes csehszlovák faluban a hatalmas robajra kirohantak az emberek az utcára és csak hallgatták a tompa puffanásokat. Holttestek zuhantak a házak tetejére. Vesna a hóval borított hegyoldalra esett, testét…
-
1975. szeptember 30. Bejrut
Negyvenöt évvel ezelőtt, ezen a napon éjjel 23.10 perckor indult végzetes útjára a Malév 240-es járata, „a „Bejrut”. Sok legenda szövi át a máig hivatalosan tisztázatlan körülmények között bekövetkezett katasztrófát. A maléves kollégák, akik akkor már a vállalatnál dolgoztak, ott voltak a gép előkészítésénél, indulásánál, ismerték a járat üzemelésének körülményeit, szinte kivétel nélkül meg vannak győződve róla, hogy a repülőgépünket lelőtték. Több min négy évtized távlatából is erős indulatokat vált ki, hogy a mindenkori kormányok azóta sem tettek meg mindent azért, hogy a roncsot, az áldozatokat a hullámsírból a felszínre hozzák és megismertessék velünk a HA-LCI katasztrófájának valós történetét. „Tragikusan gyászos nap a magyar polgári repülés történetében. Gépünket, a HA-LCI…
-
Az ötvenes évek légibalesetei az egykori Jugoszláviában
A második világháború utáni első nagyobb repülőgép esemény a volt Jugoszlávia területén 1947. szeptember 27-én történt. A korábban a katonaságnál használt Li-2-es típusú repülőgép Belgrádból Podgoricába (akkor Titográd) repült. Vasa Vračarević kapitány oktató volt a légierőnél. A belgrádi felszállás után a sűrű köd és az erős szél ellenére folytatta útját Podgoricába, ahol az idő még rosszabb volt. Minden irányból villámlott, a szél egyre erősödött, rádiókapcsolat nem volt, minden arra mutatott, hogy vissza kell fordulni Belgrádba, ám a kapitány attól tartott, ha ezt teszi, nevetség tárgya lesz a kollégák, a főnökök között, hogy ez alapján fogják minősíteni a munkáját. Ezért a józan ész ellenére folytatta a repülést, a gép a Rumija…
-
A világ egyre kevésbé toleráns a menekültekkel
Száznegyvenöt országban készített felmérést a Gallup Intézet és kérdezett meg száznegyvenötezer embert a menekültekhez való hozzáállásáról. Az Intézet 2016-ban, az Európai Uniót sújtó menekültválság után létrehozta a Menekültek Elfogadási Indexét. Ezt a válaszadó országok menekültekkel szembeni attitűdjére, és arra a kérdésre adott válaszra alapozzák, hogy befogadna-e menekültet a családjába családtagként, illetve lenne-e a szomszédja? A legmagasabb index – a 9-ből 8,46 – Kanadáé, a legalacsonyabb, 1,46 Észak-Macedóniáé. A legtoleránsabb Kanadát Izland, Új-Zéland, Ausztrália, Sierra Leone és az Egyesült Államok lakossága követi. Ez utóbbi 7,1 indexponttal az elfogadók listáján a hatodik úgy, hogy „a bevándorlás kérdése Trump elnöksége alatt forró, aktuális téma, de az amerikaiak általában nagyon is fogékonyak a menekültek…
-
A focista és a szarajevói könyvtár
Nem hiszem, hogy sokat tévedek, ha azt gondolom, hogy az egész világ elborzadva nézte azokat a képeket, amik a boszniai háború egyik legnagyobb veszteségét mutatták, a szarajevói Vijećnica, a nemzeti és egyetemi könyvtár lángokban álló épületét. 1992. augusztus 25-26 éjszaka több mint kétmillió könyv, újság, térképek, folyóiratok, pótolhatatlan dokumentumok semmisültek meg. Az épületben tárolt értékek kilencven százaléka. A szarajevóiak a város ikonikus épületének felgyújtásán túl döbbenten álltak azelőtt, hogy a Szerb Köztársaság hadseregének a várost bombázó egységét Tomislav Šipčić vezérőrnagy, hadtestparancsnok irányította. Šipčić 1960-ban érkezett Szarajevóba a dél-boszniai Bilećaból és igazolt Bosznia-Hercegovina minden bizonnyal leghíresebb labdarúgó klubjába, a Željezničarba. Középpályásként lett játékostársa a legendás focistáknak, köztük Ivica Osimnak. Rövid ideig…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói háborús alagút
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim
