-
A szarajevói Rómeó és Júlia története
Egy háború ártatlan, civil áldozatai értelmetlenek és elfogadhatatlanok, de még ezek között is van olyan eset, ami a többinél jobban megrázza az embereket. A boszniai háború egyik legszívszorítóbb története két fiatal 1993. május 18-i erőszakos halála, ami az egész világot megdöbbentette. Azon a napon délután 5 órakor halt meg Szarajevóban a Vrbanja hídon Boško Brkić és Admira Ismić. Tinédzserszerelem A CNN nevezte őket először szarajevói Rómeó és Júliának, bár itt a két család nem állt viszályban egymással. Ellenkezőleg. Egy igazi, romantikus szerelmi történet volt az övéké. Mindketten 1968-ban születtek és 1984-ben a szarajevói téli olimpián ismerkedtek meg. Boško szerb volt, Admira bosnyák, de ez semmi akadályt nem jelentett sem nekik,…
Ezeket is érdemes megnézni
Magyar katonák között Szarajevóban
Névtelen sírok a balkáni úton
Rakétákkal támadták az Oslobođenje székházát
-
Ilidža a Monarchia idején
Ilidža 12 km-re található Szarajevótól. Gyógyító termálvizéről és fürdőiről ismert. A Monarchia korában is kedvelt piknikező hely volt, amit helyi vonattal és fiákerrel érhettek el. Ilidžának volt fegyverállomása, általános iskolája, telefonhálózata és 560 lakosa. A posta 1890. június 1-jén nyílt meg Militärpost LXIV néven, de csak a nyári szezonban működött. 1894. október 1-től dolgozott egész évben. Báró Rudolf Maldini Wildenhainski 1912-ben így írt útleírásában: “Vonattal jössz Szarajevóból, a dohánygyártól. Szinte óránként el lehet jutni erre a kedves fürdőhelyre. Fél óra Ilidža, ez a legkényelmesebb minden szarajevói polgár számára. A keskeny vonatablakokon át látod balra a Miljacka folyót, ahogy a szép és termékeny szarajevói mezőn kanyarog, partján sok nyaralóval, kerttel és…
-
1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra
Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 2-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) megindította az első frontális támadását Szarajevó ellen. Szép, napsütéses nap volt. Háborús. Azon a napon Bécsben, Velencében, Párizsban, ahol ugyancsak szép, napsütéses idő volt, az emberek a kedvenc kávézójukban ültek, sétáltak. A szarajevóiak reménykedtek, hogy „ez a valami”, ami április 6 óta tart, gyorsan megszűnik, nem maradhat sokáig, mert senki nem engedi, hogy gyerekeket, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat öljenek meg a hegyről. De május 2-án ez az illuzió határozottan elillant. A harcok a Jugoszláv Néphadsereg és a Területvédelem között Skenderiján kezdődtek. Felgyújtották a villamosokat, lángokban állt a parton a főposta, gránátokkal lőtték a tv székházat, az elektromos műveket, a…
-
Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim
Nyolcvanegyedik születésnapja előtt öt nappal, május 1-én grazi otthonában meghalt a legendás bosnyák labdarúgó, Ivica Osim. Okos fiú volt, a gimnáziumban az egyik legjobb matematikus, ezért még érettségiznie sem kellett a tantárgyból. A középiskola elvégzése után sikerrel felvételizett az egyetem matematika szakára, ahol az első dolgozatára 10-est kapott. Sokan állítják, ha a tanulást választja a labdarúgás helyett, valamelyik nagynevű egyetemi katedráig vitte volna. 13 évesen kezdett focizni a Željeničar csapatában, 1959-ben játszotta az első felnőtt mérkőzését az eszéki Proletár Labdarúgó Klub ellen. Kivételes labdakezelése, technikája, könnyedsége miatt a „grbavicai Strauss” becenevet kapta és nagyon gyorsan a közönség kedvence lett. Aktív játékos pályafutása után edzőként folytatta. 1985-ben az UEFA…
-
Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?
Harminc évvel később sincs egyezség arról, hogy mikor is kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában. A „legjugoszlávabb” jugoszláv köztársaságban több mint százezer ember életét vesztette, a lakosság több mint a fele megsebesült, és a három etnikai csoport, a szerbek, horvátok, bosnyákok mind más és más dátumot jelölnek meg a háború kezdetére, ami nemcsak hónapokban, de évben sem egyezik. Bosznia nem létező állam Az 1990-es években azt tartották, hogy a „magukat bosnyáknak nevező emberek nem külön nemzetiség, hanem muszlim vallású szerbek vagy horvátok. Szerbia és Horvátország létezik, de a kettő között semmi nincs.” Szerbia úgy tartotta, hogy Boszniának nincs történelmi identitása államként, nincs legitimitása. Ahogy most Putyin mondja ugyanezt Ukrajnáról. Harminc évvel…
-
A háború emlékei Szarajevóból
Egy szarajevói facebook csoportban találkoztam ezzel a bejegyzéssel. „Végül is PTSD (poszttraumás stressz szindróma) … Az ukrajnai háború ébresztett fel szarajevói háborús emlékeket. Íme néhány: – Egész nap üvegeztük az ablakokat törött ablakokból kiszedett üveggel, amit a fiam hozott a barátaival… este egy gránát esett az épület tetejére, megrázta az épületet és kitörte az egészet. Nem próbálkoztunk. Másnap felragasztottuk az UNHCR fóliáit, és csak a háború végéig szedtük le. – A kilencéves lányom kenyeret sütött (én szolgálatban voltam). A műanyag tálat az ablakba tette, hogy megkeljen a tészta. A tál megcsúszott, lezuhant az utcára, mint egy gránát, majdnem megölt egy embert. – A fiam a romos Holiday Inn-ből elhozott egy…
-
A szarajevói háborús alagút
Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, annyit tudtunk a délszláv háborúról, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A háború előkészületei 1992-ben a Jugoszláv Néphadsereg fenntartások…
Ezeket is érdemes megnézni
A boszniai Keraterm koncentrációs tábor egyetlen éjszakája
Szarajevó – Balkán
Bosnyák kávé – a társadalmi élet alapja
-
Harmincnyolc évvel ezelőtt kezdődött a XIV. téli olimpia
1984. február 8-án volt Szarajevóban a XIV. Téli olimpia ünnepélyes megnyitója. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978-ban Athénban döntött arról, hogy az akkor jugoszláviai város kapja a rendezés jogát. Az olimpiai játékok történetében a második szocialista országbeli város volt (az első Moszkva 1980-ban), ahol olimpiát rendeztek. Az utolsó fordulóban a versenytársak Sapporo és a közösen kandidáló két svéd város, Falun és Göteborg voltak. A város kiválasztása beleillett abba a folyamatba, ami 1968-ban indult. Az OECD országok Párizsban kidolgoztak egy projektet a szarajevói régió turisztikai fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy a kontinentális turizmus egyik legvonzóbb területe a téli sport kedvelői számára. Hatalmas fejlesztések, építkezések történtek a városban, Szarajevó új szállodákat, új repülőtéri terminált kapott,…
-
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
Február 5-e az 1992 és 1995 között elhunyt szarajevói polgárok emléknapja. 1994-ben ezen a napon a várost körülvevő hegyekből, Mrkovići község területéről 12.10 és 12.20 óra között a szerb állásokból egy 120mm-es gránátot lőttek ki. Az aknavető lövedék a zsúfolt belvárosi Markale piacra zuhant. A borzalmas támadásban 68-an meghaltak, 142-en súlyosan és könnyebben megsebesültek. A hágai nemzetközi bíróság megállapította a szerb hadsereg felelősségét, a Sarajevo-Romanija hadtest parancsnokát, Stanislav Galić tábornokot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az 1425 napig tartó ostrom idején a szarajevóiak egyetlen napig sem érezhették magukat biztonságban. Minden nap orvlövészek, gránátok célpontjai voltak. – 1425 nap ostrom, ágyúzás, mesterlövészek, áram, víz és gáz nélkül. – 11 541 szarajevói polgárt…
-
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Ebben az évben ünnepelte 75. születésnapját a szarajevói egyetem állam-és jogtudományi kara. Megalakulása óta a jogi kar sok mindenen ment keresztül az éppen aktuális szövetségi vagy éppen köztársasági felsőoktatási törvényeknek megfelelően, de mindvégig önálló, autonóm intézmény maradt. Az idei évet az is különlegessé teszi, hogy a kar, de a szarajevói egyetem életében is először a vezetés minden tagja nő. Az alapítása óta a jogi karnak három női dékánja volt, az egyik az idén kinevezett dr. Zinka Grbo. Vezető társai: dr. Amila Ferhatović oktatási és hallgatói ügyekért felelős dékánhelyettes, dr. Amila Ždralović kutatási dékánhelyettes, dr. Sudžuka Edina pénzügyi dékánhelyettes, dr. jur. Iza Razija Mešević nemzetközi együttműködési dékánhelyettes és Vesna Lazić, MA…
