-
Nyolcvan éve halt meg Szarajevó híres cseh származású építésze, Karl Paržik
Az Osztrák-Magyar Monarchia negyven éve (1878-1918) alatt Szarajevó európai városi kinézetet kapott köszönhetően számos építésznek, akik életük nagy részét Bosznia-Hercegovina modern infrastruktúrája kiépítésének szentelték. Közülük kiemelkedik munkájával Karl Paržik cseh építész. Cseh bevándorlók Boszniában A Monarchia idején nagyszámú cseh telepes érkezett a nyugat-balkáni országba. Művészek, tisztviselők, bírák, adminisztratív dolgozók, iparosok mellett bankárok, vendéglátósok, orvosok, gyógyszerészek, tanárok, földmérők, sőt kiváló zenészek vándoroltak be. A cseh építészek előtérbe kerültek, a leghíresebb Paržikon kívül többen is ismertek abból az időszakból: Hans Niemeczek, Karlo Panek, Josef Pospišil, Aleksandar Wittek: Ők mind Szarajevóban terveztek és építettek. Jaroslav Černý vízierőműveket tervezett Bosznia-szerte, Vojtĕch Blah Banja Lukán parkokat és sugárutakat. Karl Paržik a csehországi Jičín város melletti…
-
Születésnapos a szarajevói repülőtér
1969. június 2-án nyitott meg hivatalosan a Szarajevó-Ilidža/Butmir repülőtér. A polgári légiforgalom kezdete A polgári légiforgalom azonban már jóval azelőtt, 1930-ban megkezdődött. Akkor indította be a Belgrade Airlines Aeroput (a JAT elődje) a Belgrád-Szarajevó-Podgorica járatot Potez-29 típusú repülőgéppel. A második világháború alatt a Jugoszláv Királyság teljes területén felfüggesztették a polgári repülést, ami 1947-ben állt helyre. Megindult a rendszeres polgári légiközlekedés Szarajevó, Belgrád és Zágráb között. A járatokat az új jugoszláv-szovjet JUSTA légitársaság üzemeltette nem túl sokáig. Alig több mint egy évvel később az akkor már Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a Szovjetunióval való konfliktus miatt megszüntette a közös társaságot és megalakult a JAT, Jugoslovenski Aerotransport. Az új repülőtér A butmiri…
-
Sportrepülőtérré tennék Tito egykori katonai csodáját
A Bihać melletti Plješavica-hegy mélyén található az egykor legjobban felszerelt jugoszláv katonai repülőtér, a Željava. A maga korában Európa három legmodernebb katonai repülőtereinek egyike volt. Egyes adatok szerint négymilliárd dollárt fektettek be Tito katonai csodájának megépítésébe. Ez szolgált biztosítékul az akkori Szovjetunió esetleges támadásai ellen. A jugoszláv néphadsereg 1992. május 17-én 56 tonna robbanóanyaggal megsemmisítette, használhatatlanná vált, az idő pusztítása pedig teljesen lerombolta a belsejét. 2011-ben Una-Sana kanton miniszterelnöke, Hamdi Lipovač bejelentett egy elképzelést, hogy egy korszerű cargo repülőtér épüljön. A beruházás költsége és a megtérülés esetlegessége miatt a projekt nem valósult meg. Úgy tűnik azonban, hogy a három évtizedes alvás után Željava ébredezik a határ mindkét oldalán. A horvát…
-
A szarajevói Rómeó és Júlia története
Egy háború ártatlan, civil áldozatai értelmetlenek és elfogadhatatlanok, de még ezek között is van olyan eset, ami a többinél jobban megrázza az embereket. A boszniai háború egyik legszívszorítóbb története két fiatal 1993. május 18-i erőszakos halála, ami az egész világot megdöbbentette. Azon a napon délután 5 órakor halt meg Szarajevóban a Vrbanja hídon Boško Brkić és Admira Ismić. Tinédzserszerelem A CNN nevezte őket először szarajevói Rómeó és Júliának, bár itt a két család nem állt viszályban egymással. Ellenkezőleg. Egy igazi, romantikus szerelmi történet volt az övéké. Mindketten 1968-ban születtek és 1984-ben a szarajevói téli olimpián ismerkedtek meg. Boško szerb volt, Admira bosnyák, de ez semmi akadályt nem jelentett sem nekik,…
-
Ilidža a Monarchia idején
Ilidža 12 km-re található Szarajevótól. Gyógyító termálvizéről és fürdőiről ismert. A Monarchia korában is kedvelt piknikező hely volt, amit helyi vonattal és fiákerrel érhettek el. Ilidžának volt fegyverállomása, általános iskolája, telefonhálózata és 560 lakosa. A posta 1890. június 1-jén nyílt meg Militärpost LXIV néven, de csak a nyári szezonban működött. 1894. október 1-től dolgozott egész évben. Báró Rudolf Maldini Wildenhainski 1912-ben így írt útleírásában: “Vonattal jössz Szarajevóból, a dohánygyártól. Szinte óránként el lehet jutni erre a kedves fürdőhelyre. Fél óra Ilidža, ez a legkényelmesebb minden szarajevói polgár számára. A keskeny vonatablakokon át látod balra a Miljacka folyót, ahogy a szép és termékeny szarajevói mezőn kanyarog, partján sok nyaralóval, kerttel és…
-
1992. május 2. – emlékezzünk Szarajevóra
Harminc évvel ezelőtt, 1992. május 2-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) megindította az első frontális támadását Szarajevó ellen. Szép, napsütéses nap volt. Háborús. Azon a napon Bécsben, Velencében, Párizsban, ahol ugyancsak szép, napsütéses idő volt, az emberek a kedvenc kávézójukban ültek, sétáltak. A szarajevóiak reménykedtek, hogy „ez a valami”, ami április 6 óta tart, gyorsan megszűnik, nem maradhat sokáig, mert senki nem engedi, hogy gyerekeket, időseket, fiatalokat, nőket, férfiakat öljenek meg a hegyről. De május 2-án ez az illuzió határozottan elillant. A harcok a Jugoszláv Néphadsereg és a Területvédelem között Skenderiján kezdődtek. Felgyújtották a villamosokat, lángokban állt a parton a főposta, gránátokkal lőtték a tv székházat, az elektromos műveket, a…
-
Meghalt a “grbavicai Strauss”, Ivica Osim
Nyolcvanegyedik születésnapja előtt öt nappal, május 1-én grazi otthonában meghalt a legendás bosnyák labdarúgó, Ivica Osim. Okos fiú volt, a gimnáziumban az egyik legjobb matematikus, ezért még érettségiznie sem kellett a tantárgyból. A középiskola elvégzése után sikerrel felvételizett az egyetem matematika szakára, ahol az első dolgozatára 10-est kapott. Sokan állítják, ha a tanulást választja a labdarúgás helyett, valamelyik nagynevű egyetemi katedráig vitte volna. 13 évesen kezdett focizni a Željeničar csapatában, 1959-ben játszotta az első felnőtt mérkőzését az eszéki Proletár Labdarúgó Klub ellen. Kivételes labdakezelése, technikája, könnyedsége miatt a „grbavicai Strauss” becenevet kapta és nagyon gyorsan a közönség kedvence lett. Aktív játékos pályafutása után edzőként folytatta. 1985-ben az UEFA…
-
Tartanak az oroszok elleni szankcióktól
Montenegróban közel 19 000 ingatlant, és 4 millió négyzetméternyi földterületet birtokolnak vagy társtulajdonosok oroszok, jónéhányan Putyin közeli barátai, ismerősei. Tizenhárom településen, köztük Budvan, Herceg Noviban, Kotorban, Podgorican, Ulcinjban rendelkeznek ingatlanokkal. Az ingatlanvásárlások kezdete Montenegró 2006-os függetlenedése utáni első években az oroszok vásárolták a legtöbb ingatlant az országban. Ahogy egy forgalmazó mondta: mindent megvettek, amit csak lehetett. 2012-ben arról cikkeztek, hogy az oroszok felvásárolták fél Montenegrót. Egész falvak tulajdonosai. Politikusok, iparmágnások, üzletemberek vásárolnak, és akkora az érdeklődés, hogy Budvában orosz magániskola is nyílt. Akkor 150 ezer orosz tulajdonban lévő lakó-és kereskedelmi ingatlanról írtak. Egyes nem hivatalos információk szerint mintegy kétmilliárd eurót fektettek be Montenegróban 2000 első évtizedében. Montenegró az oroszok kedvenc célpontja…
-
Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?
Harminc évvel később sincs egyezség arról, hogy mikor is kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában. A „legjugoszlávabb” jugoszláv köztársaságban több mint százezer ember életét vesztette, a lakosság több mint a fele megsebesült, és a három etnikai csoport, a szerbek, horvátok, bosnyákok mind más és más dátumot jelölnek meg a háború kezdetére, ami nemcsak hónapokban, de évben sem egyezik. Bosznia nem létező állam Az 1990-es években azt tartották, hogy a „magukat bosnyáknak nevező emberek nem külön nemzetiség, hanem muszlim vallású szerbek vagy horvátok. Szerbia és Horvátország létezik, de a kettő között semmi nincs.” Szerbia úgy tartotta, hogy Boszniának nincs történelmi identitása államként, nincs legitimitása. Ahogy most Putyin mondja ugyanezt Ukrajnáról. Harminc évvel…
-
12 perc a biztonságos légtérig
1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak. A NATO beavatkozás előzménye A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás, Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Milošević-nek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt…