• Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Egy fotó története az ostromlott Szarajevóból

    A World Press fotókiállítás kapcsán eszembe jutott egy háborús fotó, ami nem véres, nem ijesztő, nem a szenvedést mutatja, mégis mellbevágó. 1994 tavasza volt. A boszniai főváros akkor már két éve ostrom alatt áll, a környező hegyekből a szerb hadsereg szünet nélkül lőtte, a házak tetejéről mesterlövészek vadászták az embereket. Ekkor készült egy kép egy nőről, amint emelt fővel, egyenes tartással, mintha egy kifutón lépkedne, ment a homokzsákok előtt. A képet Tom Stoddart brit fotóriporter készítette. A fotó ismert lett az egész világon, megjelent a Life Magazinban, a Sunday Timesban, az amerikai Cracked magazin „bátor nőkről, a történelem lázadóiról” készített fényképes összeállításában. „A nő,aki elbűvölte a háborús övezetet” írták a…

  • Horvátország,  Jugoszlávia,  Montenegró

    Dubrovnik Montenegró szégyene

    Milo Djukanović, Montenegró köztársasági elnöke, a délszláv háborúk idején az ország miniszterelnöke 1997-ben, miután minden együttműködést megszakított Slobodan Milošević-csel, bocsánatot kért Horvátországtól a dubrovniki támadásokért és azt „Montenegró szégyenének” nevezte. Az előzmények Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, és kiváltak a jugoszláv államszövetségből. A horvátországi szerb kisebbség nem volt hajlandó elfogadni az újonnan kikiáltott állam fennhatóságát, és fegyveres felkelést szervezett. A belgrádi hatóságok kivezényelték a szövetségi hadsereget, amely először megpróbálta megakadályozni a két fél közötti konfliktus kiéleződését, majd nyíltan a szerbek oldalára állt azzal, hogy 1991. augusztus végén megtámadta a kelet-szlavóniai Vukovárt. Dubrovnik az Adriai-tenger déli részén, a montenegrói határ közelében történelmileg fontos a szerbek és a horvátok…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Szerb orvosnő a boszniai pokolban

    Dušanka doktornő, Dušica Vujasić belgrádi fogorvos 1983-ban a férjével, Zvonkoval érkezett Goraždéba. A férje mérnök volt, egy építőipari cégnél kapott munkát, a doktornőt a helyi kórház alkalmazta.   A háború előestéjén a körülmények miatt az édesapja agyvérzést kapott, a család azonnal Belgrádba utazott. A kisfiuk akkor hét és fél éves volt. Amikor kiderült, hogy a nagypapa jobban van, Dušica és Zvonko visszatértek Goraždéba, őt otthagyták a nagyszüleivel. “Amikor otthagytak, úgy volt, hogy egy hónapra hagynak ott. Akkor mindenki azt mondta, hogy nem lesz semmiféle háború. Senki nem gondolta, hogy lesz, és hogy négy évig fog tartani” – mondta Slobodan Vujasić, a doktornő fia.   Dušica Vujasić végleg ott hagyhatta volna…

  • EX-YU,  Repülős

    A JAT utolsó járata Stockholmból Belgrádba

    Az ENSZ Biztonsági Tanács 1992. május 30-i 757. számú határozata gazdasági szankciókat vezetett be Szerbiával és Montenegróval szemben. A határozat értelmében a tagállamok megtagadták minden jugoszláviai repülőgéptől a fel-és leszállási, az átrepülési engedélyt, és május 30. után megszakítottak minden kapcsolatot a jugoszláv légierővel. A szankciók közé tartozott a jugoszláv labdarúgó válogatott kizárása az 1992 évi Európa-bajnokság versenysorozatából. A válogatott már elutazott Svédországba, ám a határozat miatt a futballistáknak, a vezetőknek, a velük utazó újságíróknak vissza kellett térniük Jugoszláviába. A szankciók május 30-án 0 órakor léptek életbe, ezért a JAT úgy döntött, hogy május 29-én még elindít értük egy repülőgépet Stockholmba. A JU 382/381 számú különjárat a szankcióbizottság jóváhagyásával 10 órakor…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU,  Jugoszlávia,  Repülős

    Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból

    Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt,  az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…

  • Bosznia-Hercegovina

    Lángokban állt a szarajevói Vijećnica

    A boszniai háború egyik legmegrázóbb képsorai voltak, amikor a tv híradókban a lángokban álló szarajevói Városi Tanács, a Vijećnica épületét mutatták. 1992. augusztus 25-26-án a környező hegyekből 15 órán keresztül szakadatlanul bombázták, lőtték az épületet, a nyugat-balkáni város szimbólumát. A mostari Öreg-híd lerombolásáról mondta az UNESCO egyik alkalmazottja, hogy egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, és bár a Vijećnica nem a világörökség része, bizton tekinthető háborús áldozatnak. Arról, hogy az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Bosznia-Hercegovina fővárosa városi tanácsának egy méltó épületre van szüksége, 1886-ban született döntés. Az épület ünnepélye átadására 1896-ban került sor. Megnyitásakor az épület és a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már…

  • Egyéb,  EX-YU

    Miért nemkívánatos vendég Goran Bregović?

    Goran Bregović énekes lesz a díszvendége a dél-kelet-albániai kisvárosban, Korčaban rendezett Sörfesztiválnak. A rendezvény évek óta egyre népszerűbb, idén mintegy százezer látogatót várnak. A fellépés ellenzői A fellépés híre negatív médiakampányt indított el Koszovóban, néhány ezren online petíciót is aláírtak, mondván hogy Bregović “felébresztette a szerb nacionalizmust” a Kalasnyikov című nótájával és az a koszovói háború idején a szerb hadsereget és a félkatonai alakulatokat bűncselekmények elkövetésére inspirálta. Az ügyben megszólaltak szociológusok, újságírók, szponzorok, politikusok. “Goran Bregovićnak a Kalasnyikov című dallal egyáltalán nem kellett volna megjelennie. A háború alatt gyerekeket öltek kalasnyikovokkal. Nem tudom, miért van szüksége Albániának vagy a fesztiválnak Bregovićra?”– írta Ismail Hasani koszovói szociológus. A koszovói Pećko pivo…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása

    Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia

    Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…

  • EX-YU,  Szerbia

    A szerb turisták idei slágere Albánia

    Egyes szerb politikusok nehezményezik, hogy az országban egyre többen választják úticélnak az albán tengerpartot. A szerb turisták hagyományosan kedvelt nyaralóhelye Görögország, de az idei szezon igazi slágere az albán partvidék. Az utazási irodákat elárasztják a foglalások. Az érdeklődés óriási lett, amikor az első turisták visszatértek Albániából és megosztották benyomásaikat. Tele vannak dicsérettel, a házigazdák kedvesek, a tenger gyönyörű, és ami a legfontosabb – az árak megfizethetők. Míg 2018-2019-ben három-ötezer között volt az Albániába utazók száma elsősorban Szerbia déli részéről, Novi Pazar környékéről, addig 2020-ban már mintegy húszezer Szerbiából érkezett turistát regisztráltak Albániában. Az ügynökségek szerint a tendencia folytatódik, idén hatvan-hetvenezer turistára számítanak. Ez év januártól a szerb állampolgárok csak biometrikus…