-
A szarajevói merénylet
Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Gavrilo Princip. A trónörökös elfogadta a boszniai kormányzó, Oscar Potiorek tábornok kérését, hogy vegyen részt a Szarajevó környéki hadgyakorlaton, nézze meg Európa első villamosát és látogassa meg a Nemzeti Múzeumot. A látogatás egybeesett a trónörökös pár tizennegyedik házassági évfordulójával. Mivel Zsófia nem volt királyi vér, Bécsben nem engedték, hogy egy autóban utazzon a férjével, de Szarajevóban ilyen tiltásokat és protokolláris előírásokat nem követtek. A látogatás során Zsófia ugyanabban az autóban utazhatott a férjével, ami Ferenc Ferdinánd ajándéka volt az évfordulóra. Korábban nem látogatott ilyen magasrangú vendég Szarajevóba, a biztonság nem volt különösebben szigorú. Az út során a…
-
Ferences-rendi templom Szarajevóban
Szarajevóban vallási hovatartozás nélkül mindenki a sajátjának érzi a Szent Antal templomot a város Bistrik negyedében, a sörgyár tőszomszédságában. A ferencesek népszerűek, hét évszázada vannak Boszniában, és megalapítása óta Szarajevóban. A város ostroma alatt osztoztak a helyiek sorsában, ételt, gyógyszert, ruhát osztottak. Nem meglepő, hogy a ferenceseket “Bosznia őrzőinek” is nevezik. A Szent Antal templom története A Szent Antal templom helyén ugyanilyen néven korábban is templom volt. A szerény méretű, 18 méter hosszú és 9 méter széles épületet 1881-1882-ben építették. Akkor ez volt az egyetlen katolikus istentiszteleti hely Szarajevóban, a Szent Szív katedrális építésének befejezéséig (1889) ez volt a székhelye Josip Štadler szarajevói érseknek. A templom építéséhez használt silány minőségű…
-
Szlovénia függetlenségének 30. évfordulóját ünnepli
Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 25-én este a ljubljanai Köztársaság téren a Szlovénia Volt Jugoszláv Köztársaság zászlaját felváltotta az új szlovén állam zászlója. Az ide vezető út az 1990. áprilisi választásokon kezdődött. Az egész Jugoszláviát jellemző politikai sokszínűsödés először Szlovéniában, a „legnyugatosabb” köztársaságban bontakozott ki. A választáson a köztársasági elnök Milan Kučan lett, kormányt a hatpárti tömörülés, a DEMOS (szlovén demokratikus ellenzék) kereszténydemokrata jelöltje, Lojze Peterle alakíthatott. Az új, többpárti parlament még az év decemberében népszavazást írt ki, amin több mint 90 százalékos részvétel mellett a voksolók elsöprő többsége Szlovénia függetlenségét támogatta. A szlovének célja az volt, hogy a népszavazástól számított hat hónapon belül kivívják a köztársaság függetlenségét lehetőleg…
-
Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić
A Volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICTY) 2021. június 8-án meghozta a másodfokú ítéletet Ratko Mladić, a Szerb Köztársaság Hadseregének (VRS) volt parancsnoka életfogytig tartó büntetésének megerősítéséről. A Tanács ezzel helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Srebrenicában elkövetett népirtás, bosnyák és horvátok lakosok üldöztetése, a szarajevói polgárok terrorizálása és az UNPROFOR katonák túszul ejtése miatt. A Fellebbviteli Tanács ítélete Elutasították Mladić állításait, hogy az eljárás nem volt tisztességes, és hogy nem vették figyelembe egészségügyi problémáit. A Tanács elutasította Mladić azon állításait is, hogy fizikailag nem volt jelen a több mint nyolcezer srebrenicai bosnyák férfi és fiú meggyilkolásakor 1995. júliusban, és hogy tettei Srebrenicában valójában humanitárius cselekedetek voltak. Ezzel szemben a…
-
Magyar katonák között Szarajevóban
Több bejegyzés is megjelent a Facebookon arról, hogy hazaérkezett Afganisztánból a kint szolgáló magyar katonák utolsó csoportja. A posztok alatti kommentek nem egyszer rosszindulatú, ostoba hangvétele késztetett arra, hogy megkeressem egy szarajevói írásomat. Magyar katonák százai teljesítenek szolgálatot békefenntartóként a világ különböző országaiban, munkájukról, tevékenységükről alig tudunk valamit. Amikor kint voltam, meglátogathattam őket. Páncélosok és helikopterek Bosznia-Hercegovinában a külföldi katonák jelenléte teljesen hétköznapi dolog, a fővárosban a jelenlétük egyáltalán nem volt zavaró. Az első időben, még 1999-ben történt meg talán két alkalommal, hogy páncélozott harci járművel találkoztunk az utcán, később a városban már csak a dzsipeket, személyautókat, kisbuszokat láttuk. Más volt persze a helyzet az ország útjain, a határállomásoknál. Olvasta…
-
Szervezett szállítás a Wizzair összes járatára Boszniában
Terjeszkedik a Wizzair Bosznia-Hercegovinában. Júniustól Banja Lukából is lehet repülni Bázelbe, Dortmundba, Eindhovenbe, Malmöbe és Stockholmba. A boszniai Szerb Köztársaság fővárosában mellettük erőteljesen jelen van a Ryanair is. Az ír low cost légitársaság járatai Bergamoba, Berlinbe, Brüsszelbe, Göteborgba, Frankfurtba, Memmingembe és Bécsbe repülnek. A Wizzair Szarajevóból június elejétől kilenc célállomásra indul: Bázelbe, Brüsszelbe, Dortmundba, Memmingembe, Eindhovenbe, Koppenhágába, Göteborgba, Stockholmba és Párizsba. Hogy az utasok gyorsan és biztonságosan eljussanak a repülőtérre, a Wizzair és a Ryanair is megállapodott a Balkan Transfer boszniai vállalkozással. A társaság Split és Pula után Szarajevó, Tuzla és Bajna Luka repülőterén is a két légitársaság hivatalos partnere lett. A kisbuszokkal közeli és távolabbi helységekből biztosítják, hogy az…
-
Nem sárga csillag – fehér szalag
Május 31. a Fehér Szalag Napja. 1992. május 31-én Bosznia-Hercegovina északi részén lévő kisvárosban, Prijedorban a szerb városparancsnokság elrendelte, hogy a nemszerb házakat fehér lepedőkkel jelöljék meg, és a nemszerb lakosok az utcán fehér szalagot kell viseljenek a karjukon. „Szerb polgárok, csatlakozzatok a katonákhoz, a rendőrséghez a szélsőségesek üldözésében. A más nemzetiségű polgároknak, a muszlimoknak és a horvátoknak fehér zászlókat kell felakasztaniuk házaikra és lakásaikra, fehér szalagot kell viselniük a karjukon. Ellenkező esetben súlyos következményekkel jár”. Ezt olvasták be a Prijedor rádióban. A szerb csapatok támadása május 22-én kezdődött Prijedor ellen, majd folytatódott Kozarac megtámadásával és Keraterm, Omarska és Trnopolje koncentrációs táborok megnyitásával május 26. és 30. között. „Azt ember…
-
Rakétákkal támadták az Oslobođenje székházát
Ezen a napon, 1992. május 29-én gyújtották fel Szarajevó egyik ikonikus épületét, az Oslobođenje székházát a szerb állásokról indított rakéták. Először, de nem utoljára. A valaha modern irodaépület hirtelen ott találta magát mindössze 50 méterre a frontvonaltól, a mesterlövészek, a gránátok, rakéták kereszttüzében. A támadások hónapokig folytatódtak. A szerbek nem titkolt szándéka volt ellehetetleníteni, akadályozni minden média működését, megjelenését Boszniában. Az épület összeomlott, de az emberek, az újságírók maradtak. Másnap reggel 6 órakor a címlapon a lángoló épülettel megjelent a lap ezzel a főcímmel: az „Oslobođenje megy tovább!”. Három hónappal később, augusztus 29-én újabb támadás érte az épületet, a tűz következtében leomlott az egyik tornya, majd két héttel később ledőlt…
-
Megfigyelnek. Lehallgatnak.
Azt írják a lapok, hogy az igazságügyminiszter április közepéig 499 esetben adott engedélyt a titkosszolgálatoknek, hogy valakit tudta nélkül akár rejtett kamerával is megfigyeljenek, lehallgassanak, a lakását titokban átkutassák, vagy hogy éppen a leveleit elolvassák. és akkor még nem beszéltünk a bíróságok által kiadott határozatokról, vagy azokról az esetekről, amihez elég a szakszolgálat főigazgatójának engedélye. Emberek százait követik titkosszolgálati eszközökkel az országban. Békeidőben. Arról nem szólnak a hírek, hogy miért kellett ennyi esetben kihagyni a bíróságokat? Elfogadom a lehallgatás, megfigyelés szükségességét, ha az alaposan megindokolt, annak elkerülhetetlensége minden oldalról megerősített, és arra az engedélyt a bíróság adja ki. Ha ez nincs meg, akkor az ember elkezd gyanakodni. Megfélemlítés? Kicsinyes bosszú?…
-
Város a város alatt. A maribori Luftfahrtwerke Steiermark
Sokan, még maguk a mariboriak sem tudják, hogy a város alatt van a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb alagútlabirintusa. Az alagút néhány éve látogatható, a 12 fokos, állandóan nedves alagútba kilencven lépcsőfokon jutnak le 15 méter mélyre az érdeklődők. De mit is rejtett az alagút? Az alagútrendszert a német hadsereg építette a második világháború idején. Eredetileg menedékhelyként szolgált volna a szövetségesek bombázása ellen, később azonban igazi földalatti gyárrá lett. Az építőknek, az ott dolgozóknak szigorúan tilos volt róla beszélni, és hogy ezt ne felejtsék el, a munkakönyv hátsó borítója is erre figyelmeztetett: „Tedd a kezed a szádra és ne beszélj!” A német hadsereg 1941. április 6-án foglalta el Maribort, a Dráva-menti…