-
A JAT utolsó járata Stockholmból Belgrádba
Az ENSZ Biztonsági Tanács 1992. május 30-i 757. számú határozata gazdasági szankciókat vezetett be Szerbiával és Montenegróval szemben. A határozat értelmében a tagállamok megtagadták minden jugoszláviai repülőgéptől a fel-és leszállási, az átrepülési engedélyt, és május 30. után megszakítottak minden kapcsolatot a jugoszláv légierővel. A szankciók közé tartozott a jugoszláv labdarúgó válogatott kizárása az 1992 évi Európa-bajnokság versenysorozatából. A válogatott már elutazott Svédországba, ám a határozat miatt a futballistáknak, a vezetőknek, a velük utazó újságíróknak vissza kellett térniük Jugoszláviába. A szankciók május 30-án 0 órakor léptek életbe, ezért a JAT úgy döntött, hogy május 29-én még elindít értük egy repülőgépet Stockholmba. A JU 382/381 számú különjárat a szankcióbizottság jóváhagyásával 10 órakor…
Ezeket is érdemes megnézni
A mostari repülőgépgyár története
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Egy mozi a háború őrületében
-
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt, az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…
-
Lángokban állt a szarajevói Vijećnica
A boszniai háború egyik legmegrázóbb képsorai voltak, amikor a tv híradókban a lángokban álló szarajevói Városi Tanács, a Vijećnica épületét mutatták. 1992. augusztus 25-26-án a környező hegyekből 15 órán keresztül szakadatlanul bombázták, lőtték az épületet, a nyugat-balkáni város szimbólumát. A mostari Öreg-híd lerombolásáról mondta az UNESCO egyik alkalmazottja, hogy egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, és bár a Vijećnica nem a világörökség része, bizton tekinthető háborús áldozatnak. Arról, hogy az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Bosznia-Hercegovina fővárosa városi tanácsának egy méltó épületre van szüksége, 1886-ban született döntés. Az épület ünnepélyes átadására 1896-ban került sor. Megnyitásakor az épület és a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már…
Ezeket is érdemes megnézni
Rakétákkal támadták az Oslobođenje székházát
Az 1995-ös „halálút” nyomvonalán Srebrenicába
Srebrenica emlékezik
-
Miért nemkívánatos vendég Goran Bregović?
Goran Bregović énekes lesz a díszvendége a dél-kelet-albániai kisvárosban, Korčaban rendezett Sörfesztiválnak. A rendezvény évek óta egyre népszerűbb, idén mintegy százezer látogatót várnak. A fellépés ellenzői A fellépés híre negatív médiakampányt indított el Koszovóban, néhány ezren online petíciót is aláírtak, mondván hogy Bregović “felébresztette a szerb nacionalizmust” a Kalasnyikov című nótájával és az a koszovói háború idején a szerb hadsereget és a félkatonai alakulatokat bűncselekmények elkövetésére inspirálta. Az ügyben megszólaltak szociológusok, újságírók, szponzorok, politikusok. “Goran Bregovićnak a Kalasnyikov című dallal egyáltalán nem kellett volna megjelennie. A háború alatt gyerekeket öltek kalasnyikovokkal. Nem tudom, miért van szüksége Albániának vagy a fesztiválnak Bregovićra?”– írta Ismail Hasani koszovói szociológus. A koszovói Pećko pivo…
-
A klímaváltozás hatásai a Balkánon
A balkáni országokban – Törökországban, Görögországban, kisebb mértékben Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban – tomboló tüzek csak az egyik következményei a klímaváltozásnak, mondják szakértők. A klímaváltozás következményeként gyorsan változnak az életkörülmények, a régió klimatológusainak borúlátó előrejelzései szerint az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek. Változások a szárazföldön Krešo Pandžić, a horvát Állami Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa elmondta, hogy a június és a július hónapok jelentősen melegebbek voltak az 1981 és 2010 közötti többéves átlagnál. Gyakrabban fordultak elő extrém hőségek, amik jelentős befolyással vannak az egészségünkre. „Az elkövetkező években, évtizedekben a hűhullámok gyakorisága növekedni fog Dél-Kelet-Európában” – állítja. A hőség csak egy része a változásoknak. A magas hőmérséklet számos olyan szélsőséges jelenséget és időjárási…
-
A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása
Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…
-
Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja
Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…
-
A szerb turisták idei slágere Albánia
Egyes szerb politikusok nehezményezik, hogy az országban egyre többen választják úticélnak az albán tengerpartot. A szerb turisták hagyományosan kedvelt nyaralóhelye Görögország, de az idei szezon igazi slágere az albán partvidék. Az utazási irodákat elárasztják a foglalások. Az érdeklődés óriási lett, amikor az első turisták visszatértek Albániából és megosztották benyomásaikat. Tele vannak dicsérettel, a házigazdák kedvesek, a tenger gyönyörű, és ami a legfontosabb – az árak megfizethetők. Míg 2018-2019-ben három-ötezer között volt az Albániába utazók száma elsősorban Szerbia déli részéről, Novi Pazar környékéről, addig 2020-ban már mintegy húszezer Szerbiából érkezett turistát regisztráltak Albániában. Az ügynökségek szerint a tendencia folytatódik, idén hatvan-hetvenezer turistára számítanak. Ez év januártól a szerb állampolgárok csak biometrikus…
-
A mostari Öreg-híd
A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevói interjú Váradi Józseffel
Srebrenica emlékére
A bosnyák tél a népi kalendárium tükrében
-
Kurban bajram a lelki békesség ünnepe
Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe. Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata. Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói Rómeó és Júlia története
Goran Ivanišević halhatatlan teniszező
Novak Djoković a csúcson
