-
II. János Pál szarajevói látogatásának évfordulója
Néztem húsvétkor a II. János Pál pápa életéről szóló filmet, és abban is szó esett arról, hogy többször felvetette, a háború alatt neki Boszniába kell mennie. 1994-ben a szarajevói érkezés előkészületei már majdnem befejeződtek, ám a látogatásra nem kerülhetett sor. Ahogyan a filmben is mondták, sem a nemzetközi közösségek, sem a helyiek nem akarták, de nem is tudták garantálni a pápa és a zarándokok biztonságát. Az ő biztonságuk volt az, ami miatt II. János Pál hajlandó volt elhalasztani az utazást. Castel Gandolfoban mondta el azt a beszédet, amit Szarajevóban szeretett volna. A boszniai televízió egyenesben közvetítette, a pápa úgy beszélt, mintha ott lett volna. Három évvel később, 1997. április 12-13-án…
-
Birtokba vettük a várnai lakást
A várnai nyolcadik emeleti lakás nem volt nagyobb, mint harmincöt négyzetméter. A hálószobában a franciaágy és a szekrény mellett elfért Ági kiságya úgy, hogy a franciaágyat annyira rá kellett tolni a szekrényre, hogy éppen ki tudtuk nyitni az ajtaját. A másik szobában, a „nappaliban” volt egy sarokgarnitúra, amiből ágyat lehetett csinálni. A fő tartózkodási hely a konyha volt, no, nem azért, mintha állandóan főztem volna, sőt, hanem mert ez volt a lakás központi helyisége, itt volt egy kisképernyős tévé, egy asztal és innen lehetett kimenni az erkélyre is. A harmincöt négyzetméterbe még belefért egy fürdőszoba és az előszoba. Tudtuk, hogy egy átmeneti szálláshely, nagyjából így is álltunk hozzá, de soha…
-
Jelentős változások a koszovói politikai porondon
Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik. A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”…
-
Az egykori katonai csoda – Željava
Van egy falu Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán, a Plješivica- hegy lábánál, a Plitvicei-tavak és Bihać közelében: Željava. Titkos katonai objektum, földalatti repülőtér épült itt a volt Jugoszláviában. 1990-ig negyven stratégiai objektumot építettek országszerte, amik akkor az államnak 90 milliárd dollárba kerültek. Željava volt a legdrágább projekt. Jugoszlávia felbomlása után különleges jogi helyzet alakult ki: a radarállomás, a földalatti objektum egy része, az 1-es, 3-as, 4-es pályák egy része Horvátországhoz, míg a 2-es, 5-ös pályák telekkönyvileg Boszniához, Bihaćhoz tartoznak. Az előkészületek Jugoszlávia a második világháború után sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, az el nem kötelezett országok tagjaként maga kívánt gondoskodni védelméről. A katonai-politikai vezetés 1954-ben döntött…
-
Húsz évvel Slobodan Milošević letartóztatása után
Porodica (A Család) – Milošević rejtett élete címmel ötrészes minisorozatot vetít a szerb állami televízió. A film Slobodan Milošević 2001. április 1-i letartóztatása előtti 72 óra történéseit eleveníti fel, betekintést enged a család életébe. A rendező Bojan Vuletić hangsúlyozza, hogy a sorozat nem történelmi dokumentum, hanem egy teret vesztő család napjait bemutató játékfilm. Mi vezetett a letartóztatáshoz? Slobodan Milošević 1990-ben került hatalomra. Az 1989. júniusi koszovói Gazimestanban (Rigómezőn) mondott beszédét sokan a háború bejelentéseként, a volt Jugoszlávia területi terjeszkedéséért és határainak újrarajzolásáért folytatott harcok kezdeteként értelmezték. Az országot akkor már az etnikumok közötti mély válság jellemezte. A horvátországi, a boszniai, a koszovói háborúk után a 2000. szeptember 24-i elnökválasztáson a…
-
Húsvét a pristinai Hotel Hollywoodban
Szarajevói kiküldetésünk ideje alatt (2000-2004) a Malév vezetésében ismételten jelentős változások álltak be, hetedik vonalbeli emberek jutottak döntési pozícióba, akiket a valódi szakemberek a legveszélyesebbnek tartanak. Ők azok, akik ostobák, tudásuk korlátozott, viszont hatalmuk van. A kicsit értelmesebbje érzi, hogy túl nagy a kabát, de sokan még azt sem, és a vezetői, szakmai kompetenciájuk hiányát arroganciával, a másik megalázásával, vezetői státuszukból eredő döntésük megkérdőjelezhetetlenségével kompenzálják. Nagyjából ilyen vezetői voltak a külföldi értékesítési osztálynak, amikor a nemzeti légitársaság 2003. április 1-jén menetrendszerinti járatot indított Pristinába, és a képviselet, az állomás felállítására, az üzemelés beindítására Lacit nevezték ki a koszovói fővárosba, és küldték át Szarajevóból. Mi ott maradtunk a két gyerekkel,…
-
A koszovói szerbek elleni támadások évfordulóján
Tizenhét évvel ezelőtt, 2004. március 17-18-án Koszovóban szélsőséges albánok megtámadták az országban élő szerbeket. A pogromban több mint 954 ember megsebesült, köztük negyvennél több KFOR-tag, 65 nemzetközi UNMIK, és 58 koszovói rendőr. Az albánok megrongáltak vagy teljesen tönkretettek 72 UNMIK járművet, megöltek tíz szerbet. Meghalt tizenegy albán támadó, őket a KFOR katonái lőtték le fegyverhasználat miatt. A megsemmisült egyházi épületek száma megközelítette a százat a Szerb Ortodox Egyház Raska és Prizren egyházmegyéjének 2004. áprilisi adatai szerint. A zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Kosovska Mitrovicához közeli Čabra faluból három albán fiú a megáradt Ibar folyóba fulladt azért, mert állítólag szerb fiatalok belehajszolták őket. Ezután feldühödött albánok támadtak rá…
-
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Már írtam a szarajevói Teleki Blankáról, Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apácáról, aki 1858-ban megnyitotta Bosznia első lányiskoláját, a Szent Száva iskolát. Közeli barátnője, később legfőbb támasza volt egy angol nő, Adeline Pauline Irby, Miss Irby, aki ugyancsak szarajevói munkásságával kitörölhetetlen nyomot hagyott. A középkor óta Bosznia és Szarajevó különféle misszionáriusok számára kedvelt célpont volt. Adeline 1831. december 19-én született Boyland Hallban (Norfolk), Nagy-Britanniában. Anyja részéről tekintélyes bankárok családjába tartozott, apja, Frederick Paul Irby a haditengerészet tengernagya volt. Szülei halála után Adeline Irby Londonba ment, ahol elit iskolákban tanult. Kezdetben a nyelvek, később pedig az oktatás érdekelte. Miután 1859-ben befejezte az iskolát, egy iskolatársával, Georgina Mackenzievel felfedező útra indult Kelet-Európába. Bécs-Pozsony-Krakkó…
-
Felgyújtották a bukaresti Malév irodát
Olvastam a megemlékezéseket az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről, látom a facebook falamon a híreket, hogy közterületet neveznének el Puczi Béláról, és eszembe jut, ez volt az a dátum, amikor megint megváltozott a hangulat Romániában és Bukarestben is. Kétezer-nyolcszázhat napot töltöttünk Romániában, ennek több mint a fele Ceausescu uralkodásának idejére esett. Nem mondom, hogy közvetlen atrocitások értek (de, néha), nem mondom, hogy zaklattak (de, gyakran), nem mondom, hogy nem figyeltek (de, mindig), DE volt néhány nap, amikor jó volt magyarnak lenni Bukarestben. Az egyik 1990. január 2. volt, amikor megérkeztünk a decemberi események – nem tudom azt írni, hogy forradalom, nem tudom azt írni, hogy háború, nem tudom azt írni, hogy…
-
A legjobb építészeti alkotások között a ljubljanai Iszlám Központ
Az ArchDaily nemzetközi építészeti portál tizenkét éve választja meg az év épületét az olvasók javaslatai alapján. Idén többezer javaslat érkezett, amiből 15 nyertest választottak ki, akik a legjobb építészeti teljesítményekért járó díjakat kaptak. 2021-ben a ljubljanai Iszlám Központ épülete nyerte a díjat a vallási épületek kategóriájában. A központ tavaly a rangos Plečnik-díjat is elnyerte, amit Szlovénia legjobb építészeti projektjének ítélnek oda. Az Iszlám Közösség 2008-ban vásárolt földterületet mecset építésére a szlovén fővárosban. Az alapkövet 2013. szeptember 14-én rakták le, a mecset 2020. júniusban nyílt meg. „A történelmi elődökhöz, a 19. századi szarajevói mecsetek példájához hasonlóan, ahol a gazdag adományozók által épített mecsetek voltak az új városrészek „magva”, az új komplexum…
