-
Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica
Százhuszonöt éve, 1896. április 20-án adták át a boszniai főváros ikonikus épületét, a Városi Tanács házát, a Vijećnicát. Amikor 1878-ban Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került, szükség volt egy olyan épületre, ahol a bíróságot, különböző hivatalokat elhelyezhetnek. Tervezők, építők Mustaj-beg Fadilpasić polgármester 1881-ben javasolta városi tanács építését, a városi elöljárók és az osztrák-magyar hivatalok jóváhagyták a kinézett területet a Miljacka folyó jobb partján, az Apel rakparton. Az építését valóságos legendák kísérik. Az építkezésre elfogadott területen le kellett bontani két fogadót és egy magánházat. A fogadókkal nem is volt semmi gond, de a magánház tulajdonosának különleges feltétele volt. Azt követelte, hogy fizessék ki a háza árát, majd azt tégláról-téglára ugyanúgy…
-
Belgrád Európa Zöld Fővárosa címre pályázik
Belgrád megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet 2023-ra. A címet az Európai Unió 2010-ben alapította, az Európai Bizottság minden évben olyan településnek ítéli oda, ami az elmúlt évek, évtizedek során a környezetvédelem, a fenntarthatóság, ezen belül a klímaváltozásból fakadó következmények mérséklésére irányuló következetes lépéseket tesz. A díj elnyerése a nagyobb médiafigyelem és az idegenforgalom ösztönzése mellett támogatások és projektek révén nagyobb európai befektetéseket is hozhat – áll az Európai Bizottság honlapján. A nyertes hatszázezer eurót kap környezeti fenntarthatósági projektekre. “Fontos, hogy részt vegyünk és felhívjuk a figyelmet a környezeti problémákra” – mondta Zoran Radojčić polgármester. A szerb főváros másodszor pályázik a díjra, és ezzel olyan városokkal szeretne egy sorba kerülni,…
-
A szavajevói somun (lepénykenyér)
Ramadán idején az iftar előtti órában hosszú sorok állnak a pékségek előtt, mert az étkezés elképzelhetetlen friss somun nélkül. Története több évszázados. A mongol hódító Timur Lenk (1336–1405) uralkodása alatt kezdődik. Az indiai hadjárat során a Timur Lenk vezette hadsereg a fagyos tél közepén a hegyekben rekedt, a hóval és a hideg széllel küzdve élelmiszerkészlet nélkül maradtak. Timur Lenk a kegyetlenségéről volt híres, az ettől és az éhhaláltól való félelem arra késztette a szakácsokat, hogy valami egyszerű ételt találjanak ki. Nyolc kilogramm tésztából negyven vékony cipót sütöttek, amit később somunnak hívtak. A név a görög “psomion” szóból származik, ami kerek kenyeret jelent. Boszniába a mondák szerint a középkorban az oszmán…
-
Padlóra küldik a Croatia Airlinest?
A Ryanair bejelentette, hogy két repülőgéppel új bázist nyit Zágrábban, ezzel egyidejűleg 36 járat nyitását 12 útvonalon: Brüsszel, Párizs, Dortmund, Frankfurt, Karlsruhe, Memmingen, Milánó, Podgorica, Róma, Oslo, Göteborg és London. Zágrábon kívül még egy bázis lesz Horvátországban, Zadarban, ami szezonálisan fog működni, ezen kívül a nyári menetrendi időszakban repülnek Dubrovnikba, Splitbe és Pulába. A Ryanair által Zágrábból meghirdetett 12 útvonal közül a Croatia Airlines már nyolcon repül, és néhány más légitársaság is, például az Air France Párizsba. Csak Göteborg, Podgorica, Karlsruhe és Dortmund új. Az ír low cost légitársaság minden bizonnyal megrendíti a horvát légiközlekedési piac jelenlegi viszonylagos békéjét, és az sem kétséges, hogy a legnagyobb csapást a Croatia Airlines…
-
Megkezdődött a ramadán
Április 12-én a naplementével kezdődött a muszlim böjti hónap, a ramadán, ami mindig az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A következő naptól a hívek lemondanak az ételről, italról és egyéb élvezetekről. Minden felnőtt, egészséges, szabad muzulmán köteles egy hónapig böjtölni napkeltétől napnyugtáig, ez az iszlám harmadik alappillérje. A böjtöt a hidzsra második évében (624-ben) rendelték el. Idén Szarajevóban a ramadán előestéjén enyhítettek a megszorító intézkedéseken, részlegesen megnyitották a mecseteket, miután a koronavírussal fertőzöttek és az elhunytak száma több napon keresztül jelentősen csökkent. Az Iszlám Közösség ugyanakkor arra kéri a híveket, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is a járványhelyzet miatt inkább maradjanak távol a miséktől és korlátozzák az iftaron résztvevők számát is.…
-
II. János Pál szarajevói látogatásának évfordulója
Néztem húsvétkor a II. János Pál pápa életéről szóló filmet, és abban is szó esett arról, hogy többször felvetette, a háború alatt neki Boszniába kell mennie. 1994-ben a szarajevói érkezés előkészületei már majdnem befejeződtek, ám a látogatásra nem kerülhetett sor. Ahogyan a filmben is mondták, sem a nemzetközi közösségek, sem a helyiek nem akarták, de nem is tudták garantálni a pápa és a zarándokok biztonságát. Az ő biztonságuk volt az, ami miatt II. János Pál hajlandó volt elhalasztani az utazást. Castel Gandolfoban mondta el azt a beszédet, amit Szarajevóban szeretett volna. A boszniai televízió egyenesben közvetítette, a pápa úgy beszélt, mintha ott lett volna. Három évvel később, 1997. április 12-13-án…
Ezeket is érdemes megnézni
„Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić
Egy mozi a háború őrületében
Ferences-rendi templom Szarajevóban
-
Birtokba vettük a várnai lakást
A várnai nyolcadik emeleti lakás nem volt nagyobb, mint harmincöt négyzetméter. A hálószobában a franciaágy és a szekrény mellett elfért Ági kiságya úgy, hogy a franciaágyat annyira rá kellett tolni a szekrényre, hogy éppen ki tudtuk nyitni az ajtaját. A másik szobában, a „nappaliban” volt egy sarokgarnitúra, amiből ágyat lehetett csinálni. A fő tartózkodási hely a konyha volt, no, nem azért, mintha állandóan főztem volna, sőt, hanem mert ez volt a lakás központi helyisége, itt volt egy kisképernyős tévé, egy asztal és innen lehetett kimenni az erkélyre is. A harmincöt négyzetméterbe még belefért egy fürdőszoba és az előszoba. Tudtuk, hogy egy átmeneti szálláshely, nagyjából így is álltunk hozzá, de soha…
Ezeket is érdemes megnézni
Psszt!
Két mázsa tűzifa Bukarestben – avagy “elvesszük a fát a lakosság elől”
Szarajevó – Sportoltak a gyerekek
-
Jelentős változások a koszovói politikai porondon
Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik. A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”…
Ezeket is érdemes megnézni
Medjugorje – csoda vagy csalás?
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
Kurban bajram a lelki békesség ünnepe
-
Az egykori katonai csoda – Željava
Van egy falu Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán, a Plješivica- hegy lábánál, a Plitvicei-tavak és Bihać közelében: Željava. Titkos katonai objektum, földalatti repülőtér épült itt a volt Jugoszláviában. 1990-ig negyven stratégiai objektumot építettek országszerte, amik akkor az államnak 90 milliárd dollárba kerültek. Željava volt a legdrágább projekt. Jugoszlávia felbomlása után különleges jogi helyzet alakult ki: a radarállomás, a földalatti objektum egy része, az 1-es, 3-as, 4-es pályák egy része Horvátországhoz, míg a 2-es, 5-ös pályák telekkönyvileg Boszniához, Bihaćhoz tartoznak. Az előkészületek Jugoszlávia a második világháború után sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, az el nem kötelezett országok tagjaként maga kívánt gondoskodni védelméről. A katonai-politikai vezetés 1954-ben döntött…
-
Húsz évvel Slobodan Milošević letartóztatása után
Porodica (A Család) – Milošević rejtett élete címmel ötrészes minisorozatot vetít a szerb állami televízió. A film Slobodan Milošević 2001. április 1-i letartóztatása előtti 72 óra történéseit eleveníti fel, betekintést enged a család életébe. A rendező Bojan Vuletić hangsúlyozza, hogy a sorozat nem történelmi dokumentum, hanem egy teret vesztő család napjait bemutató játékfilm. Mi vezetett a letartóztatáshoz? Slobodan Milošević 1990-ben került hatalomra. Az 1989. júniusi koszovói Gazimestanban (Rigómezőn) mondott beszédét sokan a háború bejelentéseként, a volt Jugoszlávia területi terjeszkedéséért és határainak újrarajzolásáért folytatott harcok kezdeteként értelmezték. Az országot akkor már az etnikumok közötti mély válság jellemezte. A horvátországi, a boszniai, a koszovói háborúk után a 2000. szeptember 24-i elnökválasztáson a…
