• Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    A háború ártatlan áldozata – a mostari Öreg-híd

    1993. november 9-én omlott össze az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb, a hozzánk Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye révén igen közel álló építménye, az Öreg-híd. Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki. Ők az „Öregnél” találkoznak, az „Öregen” mennek át a túloldalra. Az „Öreg” alatt fürdenek és az „Öregről” ugranak a smaragdzöld Neretvába. Építését Nagy Szulejmán szultán rendelte el 1557-ben, hogy felváltsa az addig használt, nagyon instabil, fából készült tákolmányt, melyet édesapja Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le. A kor neves török építészének, Mamir Hajrudinnak tervei alapján 1557. október 24-én tették le az alapkövét. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában

    Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 3-án egyhangúlag határozatot fogadott el az EUFOR bosznia-hercegovinai katonai missziójának meghosszabbításáról. Az ülésen Moszkva és Peking megakadályozta, hogy Christian Schmidt főképviselő (OHR) felszólaljon, de a jelentését megvitatták. A főmegbízott az ország szétesésére figyelmeztet és az Egyesült Államok egyetért vele abban, hogy a Milorad Dodik által választott út veszélyes. Teljes támogatásukról biztosították a főképviselőt egészen addig, amíg nem teljesülnek az OHR bezárásának feltételei. Ezek ma még nincsenek meg, éppen ellenkezőleg. Elemzők szerint sokkal többről van szó, mint a főképviselői pozícióról. A békéről vagy egy lehetséges új háborúról Bosznia-Hercegovinában. A Neue Zürcher Zeitung Boszniát jól ismerő újságírója szerint egy boszniai polgárháború ma elképzelhetetlen. Az 1992-1995 közötti vérontás…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Egy fotó története az ostromlott Szarajevóból

    A World Press fotókiállítás kapcsán eszembe jutott egy háborús fotó, ami nem véres, nem ijesztő, nem a szenvedést mutatja, mégis mellbevágó. 1994 tavasza volt. A boszniai főváros akkor már két éve ostrom alatt áll, a környező hegyekből a szerb hadsereg szünet nélkül lőtte, a házak tetejéről mesterlövészek vadászták az embereket. Ekkor készült egy kép egy nőről, amint emelt fővel, egyenes tartással, mintha egy kifutón lépkedne, ment a homokzsákok előtt. A képet Tom Stoddart brit fotóriporter készítette. A fotó ismert lett az egész világon, megjelent a Life Magazinban, a Sunday Timesban, az amerikai Cracked magazin „bátor nőkről, a történelem lázadóiról” készített fényképes összeállításában. „A nő,aki elbűvölte a háborús övezetet” írták a…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    Szerb orvosnő a boszniai pokolban

    Dušanka doktornő, Dušica Vujasić belgrádi fogorvos 1983-ban a férjével, Zvonkoval érkezett Goraždéba. A férje mérnök volt, egy építőipari cégnél kapott munkát, a doktornőt a helyi kórház alkalmazta.   A háború előestéjén a körülmények miatt az édesapja agyvérzést kapott, a család azonnal Belgrádba utazott. A kisfiuk akkor hét és fél éves volt. Amikor kiderült, hogy a nagypapa jobban van, Dušica és Zvonko visszatértek Goraždéba, őt otthagyták a nagyszüleivel. “Amikor otthagytak, úgy volt, hogy egy hónapra hagynak ott. Akkor mindenki azt mondta, hogy nem lesz semmiféle háború. Senki nem gondolta, hogy lesz, és hogy négy évig fog tartani” – mondta Slobodan Vujasić, a doktornő fia.   Dušica Vujasić végleg ott hagyhatta volna…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU,  Jugoszlávia,  Repülős

    Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból

    Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt,  az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…

  • Bosznia-Hercegovina

    Lángokban állt a szarajevói Vijećnica

    A boszniai háború egyik legmegrázóbb képsorai voltak, amikor a tv híradókban a lángokban álló szarajevói Városi Tanács, a Vijećnica épületét mutatták. 1992. augusztus 25-26-án a környező hegyekből 15 órán keresztül szakadatlanul bombázták, lőtték az épületet, a nyugat-balkáni város szimbólumát. A mostari Öreg-híd lerombolásáról mondta az UNESCO egyik alkalmazottja, hogy egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, és bár a Vijećnica nem a világörökség része, bizton tekinthető háborús áldozatnak. Arról, hogy az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Bosznia-Hercegovina fővárosa városi tanácsának egy méltó épületre van szüksége, 1886-ban született döntés. Az épület ünnepélyes átadására 1896-ban került sor. Megnyitásakor az épület és a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása

    Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia

    Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A mostari Öreg-híd

    A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…

  • Bosznia-Hercegovina,  Repülős

    Szarajevói interjú Váradi Józseffel

    A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet.   Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…