-
12 perc a biztonságos légtérig
1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak. A NATO beavatkozás előzménye A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás, Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Milošević-nek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt…
-
Harminchat év után földre került a Boeing flotta
Az Air Serbia koronavírus okozta veszteségei miatt szükségessé vált feltőkésítésének egyik feltétele a szerkezetátalakítás. A létszámcsökkentés mellett a terv része a flottaoptimalizálás. Még februárban megszületett a döntés a Boeing flotta leállításáról. A légitársaság a YU-AND lajstromjelű Boeing 737-300-as repülőgépet a Repülési Múzeumnak adja. A repülőgép 1985. augusztusban került a JAT légitársasághoz, az első 300-as volt a jugoszláv társaságnál és Európában is. Új repülőgéptípus keresése A JAT Boeing 737-300 repülőgéptípusának története 1984-ig nyúlik vissza. A légitársaság új repülőgépet keresett az európai, mediterrán hálózatához, amivel a DC-9-es és a Boeing 727-es flottát felváltanák. Az akkori legrégebbi DC-9-es tizennégy, a B727-es tíz éves volt. A fő cél az volt, hogy olyan repülőgéptípust…
-
Dubrovnik Montenegró szégyene
Milo Djukanović, Montenegró köztársasági elnöke, a délszláv háborúk idején az ország miniszterelnöke 1997-ben, miután minden együttműködést megszakított Slobodan Milošević-csel, bocsánatot kért Horvátországtól a dubrovniki támadásokért és azt „Montenegró szégyenének” nevezte. Az előzmények Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, és kiváltak a jugoszláv államszövetségből. A horvátországi szerb kisebbség nem volt hajlandó elfogadni az újonnan kikiáltott állam fennhatóságát, és fegyveres felkelést szervezett. A belgrádi hatóságok kivezényelték a szövetségi hadsereget, amely először megpróbálta megakadályozni a két fél közötti konfliktus kiéleződését, majd nyíltan a szerbek oldalára állt azzal, hogy 1991. augusztus végén megtámadta a kelet-szlavóniai Vukovárt. Dubrovnik az Adriai-tenger déli részén, a montenegrói határ közelében történelmileg fontos a szerbek és a horvátok…
-
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt, az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…
-
A Manchester United tragédiája Münchenben
Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1958. február 6-án a Manchester United labdarúgócsapata repülőgép balesetet szenvedett Münchenben. Huszonhárom utas, köztük nyolc játékos meghalt, 19 megsebesült. A csapat Belgrádban a Bajnokok Ligája negyeddöntőjét játszotta a Crvena zvezdával. Az első mérkőzést Old Traffordon 2:1-re nyerték, a visszavágó eredménye 3:3 lett. A mérkőzés után hazaindultak, útközben leszálltak tankolni Münchenben. James Thane és Kenneth Rayment pilóták kétszer is megpróbáltak felszállni, ám kisebb műszaki hiba miatt mindkét felszállást megszakították. A kapitány nem akart Münchenben éjszakázni, ezért harmadszor is megpróbált felszállni, időközben azonban eleredt a hó, a pályán lévő latyak és sár lefagyott és ez okozta a balesetet. A repülőgép letarolta a repülőtér kerítését, és belerohant egy házba. A…
Ezeket is érdemes megnézni
Újra téli olimpia Szarajevóban?
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
-
Földrengések a szomszédban
„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus. A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota. A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és…
-
Gyilkos járvány a korona előtt
Európában a koronavírus megjelenése előtt az elmúlt fél évszázad utolsó járványa volt 1972-ben Jugoszláviában a feketehimlő (variola, vagy variola vera) járvány. Százhetvenöten fertőződtek, negyvenen haltak meg a súlyos betegségben. Az egészségügyi dolgozók néhány hét alatt tizennyolcmillió embert oltottak be. Az első megbetegedést a koszovói Damjana faluban rögzítették. A prizreni Ibrahim Hoti mekkai zarándokútról tért vissza, a gyengeséget és a fáradtságot ezért az utazásnak tulajdonította. Napokig lázas volt, kiütései voltak, a himlő enyhébb formáját élte túl, de akaratlanul is elkezdte terjeszteni a fertőzést. A feketehimlő egy nagyon fertőző betegség, amit a himlő vírus okoz. Lappangási ideje 12–14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek, néhány nap elteltével a láz mérséklődik, de…
-
A volt Jugoszlávia legsúlyosabb légikatasztrófája
A volt Jugoszlávia polgári légiközlekedésének legsúlyosabb katasztrófája történt 1981. december 1-jén Korzikán. Lezuhant az Inex-Adria légitársaság JP-1308 járatszámú, YU-ANA lajstromjelű MD-81-es típusú repülőgépe. A 173 utas és a hétfőnyi személyzet életét vesztette. 1981. december 1. kedd volt, Jugoszlávia születésnapjának ünnepe miatt nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Az Inex-Adria egynapos korzikai utat kínált a saját és a Kompas utazási iroda alkalmazottainak. A Ljubljanából Ajaccioba közlekedő charter járat tele volt. Az időjárás Korzika felett ködös, esős és szeles volt, de a szerencsétlenségnek nem ez volt az oka. A vizsgálat megállapításai szerint a balesetet valószínűleg a személyzet és a repülésirányítás közötti kommunikációs félreértés okozta. Az irányítás állítólag úgy vélte, hogy a gép a tenger…
Ezeket is érdemes megnézni
Bosnyák kávé – a társadalmi élet alapja
Nyolcvan éves Ivica Osim
Bosznia-Hercegovina első női pilótája
-
Negyvenöt évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat a szarajevói Vladimir Prelog
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1975. december 12-én Vladimir Prelog kémiai Nobel-díjat kapott, ennek tiszteletére a bosnyák-horvát föderációban ez a nap a tudomány napja. Prelog 1906-ban született Szarajevóban, szülei válása után édesapjával 1915-ben Zágrábba költözött. Ott kezdte el a középiskolát, a harmadik osztályt azonban már Eszéken járta. Ottani tanárának, Ivan Kurijának köszönhetően kezdett el érdeklődni a kémia iránt. Még nem volt 16 éves, amikor a Chemiker Zeitungban megjelent első tudományos kémiai munkája. Érettségi után édesapja kérésére Prágában folytatta tanulmányait, vegyészmérnöki diplomát szerzett, 1929-ben pedig doktori fokozatot. Egy ideig G. J. Dřiza prágai vegyipari nagykereskedő laboratóriumában dolgozott. Ő volt a felelős azon ritka vegyi anyagok gyártásáért, amelyek akkor még nem voltak kereskedelmi…
-
Ötvenhat éve zuhant le Belgrádnál a szovjet delegáció repülőgépe
1964. október 19-én történt az egyik legsúlyosabb repülőgépszerencsétlenség Belgrádnál a II. világháború után. A szerbiai főváros melletti Avala hegy lejtőire zuhant repülőgépben életét vesztette az akkori Szovjetunió delegációja, akik azért utaztak Belgrádba, hogy részt vegyenek a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A delegációt Szergej Birjuzov marsall és Vlagyimir Ivanovics Zsdanov tábornok vezették, akik maguk is harcoltak Belgrádban. Az Il-18-as repülőgépet az előzetes tervek szerint 9.30-ra várták, amit később 11.45-re módosítottak. A repülőtéren 11.30-ra minden készen állt a fogadásukra, felsorakozott a díszszázad, a zenekar, ott voltak a delegációt fogadó hivatalosságok. A gépet utoljára 11:34-kor látták a radarképernyőn, majd eltűnt. A repülésvezető utoljára akkor volt vele kapcsolatban, amikor ötezer méter…
