-
Meghalt Đorđe Balašević
Az egész nyugat-balkáni régiót megdöbbentette a hír, 2021. február 19-én életének 67. évében elhunyt Đorđe Balašević énekes-dalszerző. 1953. május 11-én született Újvidéken, több, mint négy évtizede zenélt. 1977-ben kezdte a Žetva együttessel, majd a Rani mraz tagja volt. 1982-ben szólókarriert kezdett, az egykori Jugoszlávia egyik legkedveltebb énekese és dalszerzője lett. Zenei pályafutása alatt tizenkét albumot készített. Szerepelt néhány tv sorozatban, a Pannon tengerészek című tévésorozatban is, ami után a Đole mellett a második beceneve a Pannon tengerész lett. A kilencvenes években éles kritikusa volt a szerb nacionalizmusnak és Slobodan Miloševićnek. Mintha megérezte volna az országot és emberek millióit sújtó borzalmat, 1987-ben írta a „Csak háború ne legyen” (Samo da…
-
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
Szarajevónak 1687-ben 55 000 lakosa, 10 000 háza, 4 000 üzlethelyisége, 117 dzsámija, pravoszláv és katolikus temploma és zsinagógája volt. Amikor Savoyai Jenő 1697. október 25-én megtámadta, az épületek 85 százalékát leromboltatta, a katonái 300 szarajevói lányt elvittek rabságba. Így lett a Habsburg császárság és Magyar Királyság törökverő hőse a boszniaiak legnagyobb ellensége és ezt a címet csak a 20. században tudta tőle elvenni Radovan Karadžić. Bosznia-Hercegovinát az ötszázéves török uralom után 1878-ban a berlini kongresszus döntése az Osztrák-Magyar Monarchia politikai, közjogi irányítása alá helyezte. Az új kormány elhatározta, hogy kaszárnyát épít a hegy tetején a Stari Grad fölött. Nem sokkal az átadási ceremónia előtt jelentették be, hogy az új…
Ezeket is érdemes megnézni
Mudzsahedek Boszniában
Harminc évvel ezelőtt nyitották meg újra a szarajevói repülőteret
Nyolcvan éves Ivica Osim
-
A Manchester United tragédiája Münchenben
Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1958. február 6-án a Manchester United labdarúgócsapata repülőgép balesetet szenvedett Münchenben. Huszonhárom utas, köztük nyolc játékos meghalt, 19 megsebesült. A csapat Belgrádban a Bajnokok Ligája negyeddöntőjét játszotta a Crvena zvezdával. Az első mérkőzést Old Traffordon 2:1-re nyerték, a visszavágó eredménye 3:3 lett. A mérkőzés után hazaindultak, útközben leszálltak tankolni Münchenben. James Thane és Kenneth Rayment pilóták kétszer is megpróbáltak felszállni, ám kisebb műszaki hiba miatt mindkét felszállást megszakították. A kapitány nem akart Münchenben éjszakázni, ezért harmadszor is megpróbált felszállni, időközben azonban eleredt a hó, a pályán lévő latyak és sár lefagyott és ez okozta a balesetet. A repülőgép letarolta a repülőtér kerítését, és belerohant egy házba. A…
-
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
Május 20-án nyitja meg 41. bázisát a Wizz Air. Egy Airbus A320-as repülőgép telepítésével kilenc új útvonal beindítását tervezik Szarajevóból. A diszkont légitársaság a boszniai piacon a legnagyobb fuvarozó, de eddig főként Tuzlára összpontosított. 2013. májusban kezdtek el repülni Tuzla és Malmö között, a légitársaság első, és jelenleg egyetlen szarajevói járata 2017. áprilisban indult Budapestre. Az új bázisnyitással szinte egyidőben a légitársaság bezárja a tavaly év végén nyitott két norvégiai bázisának egyikét, a trondheimit. A kilenc új útvonal Szarajevóból: Brüsszel Charleroi, Koppenhága, Dortmund, Eindhoven, Basel Mulhouse Freiburg, Göteborg, London Luton, Memmingen, és Paris Beauvais. A járatok hetente kétszer, háromszor közlekednek. 2021-ben több mint 250 000 helyet kínálnak Szarajevóból, ez a…
-
Gyerek menekültek a balkáni úton
Három évvel ezelőtt az ún. balkáni úton Bosznia-Hercegovina a menekültek egyik kulcsfontosságú országává vált. Ez alatt az idő alatt az ország 90 millió eurót kapott a menekültek ellátásának segítésére, ám a körülmények nem azt mutatják, hogy azt valóban arra fordították, amire szánták. A legtöbb pénzt Una-Sana kanton kapta, mert a horvát határhoz való közelségük miatt ők viselik a menekültválság legnagyobb terhét. Az országban lévő körülbelül tizenkétezer menekült 80 százaléka tartózkodik a kantonban. A menekültek legszívszorítóbb csoportja a gyerekek. Becslések szerint jelenleg körülbelül ezer kiskorú menekült gyermek él Boszniában, körülbelül ötszázan vannak egyedül, család nélkül, felnőtt kíséret nélkül. Leginkább Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából érkeznek. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ők vannak a leginkább…
-
A mostari repülőgépgyár története
A gyár építésének ötlete 1948-ban merült fel, és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának döntése után a következő évben megépült a Soko (Sólyom) repülőgépgyár Mostarban. A hely kiválasztásának egyik fő kritériuma volt az ország keleti határaitól való távolság a Szovjetunióval fennálló viharos kapcsolatok miatt. A Soko fontosságát mutatja, hogy ide költöztették Zimonyból az Ikarus repülőgépgyárat, és Novi Sadból a Majevica katonai építőipari vállalatot, aminek üzemeket és a dolgozóknak lakásokat kellett építeni. Jugoszlávia egyik legnagyobb és legfontosabb gyárának első igazgatója a jugoszláv néphadsereg ezredese, Ivan Sert volt. A következő években a Soko erőteljesen fejlődött mind technológiailag, mind személyi állományában. Tizenhat különböző típusú katonai repülőgépet, helikoptereket és különféle katonai felszereléseket gyártottak. A gyár…
Ezeket is érdemes megnézni
A háború emlékei Szarajevóból
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Negyven éve lobbant fel az olimpiai láng Szarajevóban
-
Állami támogatást kap a Croatia Airlines
Súlyos helyzetbe került a horvát nemzeti légitársaság, a Croatia Airlines. A cég az elmúlt években többször is a szakadék közelében járt, és annak ellenére, hogy többezer járatot üzemeltetett és többmillió utast szállított, hosszú ideje csak állami támogatással tudja a veszteségeket áthidalni és egyáltalán a piacon maradni. A kormány 2020 őszén, a társaság kérése, egy jelentős, 600 millió kunás (körülbelül 80 millió euró) pénzügyi injekcióról döntött. 350 millió kunát (46 millió euró) a társaság feltőkésítésére, 250 millió kunát (33 millió euró) hitelként a gazdasági tevékenység fenntartására a világjárvány alatt és után, a likviditás megőrzésére. A koronavírus járvány idején több légitársaság csődjét is végig kellett nézni, a horvát légiközlekedési vállalatnál jóval erősebb…
Ezeket is érdemes megnézni
Síugró sánc Ljubljana közepén
Nemzetközi bíróság előtt a koszovói államfő
Dohányzási tilalom Boszniában
-
Ünnepnapok káosza Boszniában
A balkáni média vérmérsékletének megfelelően kommentálta a boszniai Szerb Köztársaság napjának, január 9-ének ünneplését. 1992-ben ezen a napon a szarajevói parlamentben a szerb képviselők egyoldalúan elfogadtak egy nyilatkozatot Bosznia-Hercegovina Szerb Népi Köztársaság kikiáltásáról, deklarálták a Szerb Köztársaság megalakítását azzal a céllal, hogy csatlakozzanak a már szétesőben lévő Jugoszláviához. Az önjelölt köztársaság élén Radovan Karadžić, Biljana Plavšić és Momčilo Krajišnik állt, akiket később a hágai nemzetközi bíróságon háborús bűncselekményekért elítéltek. A bosnyák és horvát képviselők nem fogadták el a nyilatkozatot, ez a két nép január 9-ét a boszniai háború kezdetének, a nemszerb lakosság elleni etnikai tisztogatás, háborús bűnök és népirtás kezdetének tekinti. Az Alkotmánybíróság 1992. február 28-án megsemmisítette a nyilatkozatot, és…
-
A Montenegro Airlines leállásáról
Mindig fájdalmas egy légitársaság leállításáról olvasni. December 26-án leállt Montenegro nemzeti légitársasága, a Montenegro Airlines (YM). Az új kormány néhány nappal előtte hozta meg a döntést, hogy nem finanszírozza tovább egy olyan társaság működését, aminek egy heti üzemeléshez elengedő tartaléka sincs. A légitársaság évek óta veszteséges, bár az elmúlt két évben az üzleti veszteségek csökkentek, a flotta egységesült, beruházások történtek a vállalat új arculatának kialakításába. A pénzügyi katasztrófa közvetlen oka azonban az volt, hogy a hazai versenyvédelmi ügynökség kimondta, hogy az állam által 2012 óta nyújtott 155 millió euró támogatás törvénytelen volt. Szerbia-Montenegró 1994-ben alapította a Montenegro Airlinest, az első járat 1997. május 7-én szállt fel. A flotta ma három…
-
Földrengések a szomszédban
„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus. A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota. A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és…
Ezeket is érdemes megnézni
Hogyan tovább Air Serbia?
A boszniai háború hős könyvtárosa
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
