-
Az egykori katonai csoda – Željava
Van egy falu Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán, a Plješivica- hegy lábánál, a Plitvicei-tavak és Bihać közelében: Željava. Titkos katonai objektum, földalatti repülőtér épült itt a volt Jugoszláviában. 1990-ig negyven stratégiai objektumot építettek országszerte, amik akkor az államnak 90 milliárd dollárba kerültek. Željava volt a legdrágább projekt. Jugoszlávia felbomlása után különleges jogi helyzet alakult ki: a radarállomás, a földalatti objektum egy része, az 1-es, 3-as, 4-es pályák egy része Horvátországhoz, míg a 2-es, 5-ös pályák telekkönyvileg Boszniához, Bihaćhoz tartoznak. Az előkészületek Jugoszlávia a második világháború után sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, az el nem kötelezett országok tagjaként maga kívánt gondoskodni védelméről. A katonai-politikai vezetés 1954-ben döntött…
-
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Már írtam a szarajevói Teleki Blankáról, Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apácáról, aki 1858-ban megnyitotta Bosznia első lányiskoláját, a Szent Száva iskolát. Közeli barátnője, később legfőbb támasza volt egy angol nő, Adeline Pauline Irby, Miss Irby, aki ugyancsak szarajevói munkásságával kitörölhetetlen nyomot hagyott. A középkor óta Bosznia és Szarajevó különféle misszionáriusok számára kedvelt célpont volt. Adeline 1831. december 19-én született Boyland Hallban (Norfolk), Nagy-Britanniában. Anyja részéről tekintélyes bankárok családjába tartozott, apja, Frederick Paul Irby a haditengerészet tengernagya volt. Szülei halála után Adeline Irby Londonba ment, ahol elit iskolákban tanult. Kezdetben a nyelvek, később pedig az oktatás érdekelte. Miután 1859-ben befejezte az iskolát, egy iskolatársával, Georgina Mackenzievel felfedező útra indult Kelet-Európába. Bécs-Pozsony-Krakkó…
-
Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
Már hivatalos. Oscar-díjra jelölték Jasmila Žbanić bosnyák rendezőnő Quo vadis, Aida? című filmjét a nem angol nyelvű filmek kategóriában. Tizenkilenc évvel ezelőtt Danis Tanović Senki földje (Ničija zemlja) című filmje ugyanebben a kategóriában nyert. A Quo Vadis, Aida? az első Boszniában készült játékfilm, ami a srebrenicai népirtás témájával foglalkozik. Az ENSZ által védett enklávé utolsó napjait mutatja be, amikor a várost elfoglaló szerb csapatok nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket öltek meg. A mészárlás előtti órákban játszódó film főszereplője Aida Selmanagić ENSZ tolmács. Az ő karakterének alapja Hasan Nuhanović tolmács visszaemlékezése, aki saját srebrenicai emlékeit az Utolsó menedékházban címmel írta meg. Miközben a rémült bosnyákok ezrei keresnek menedéket a holland békefenntartók…
-
Bosznia-Hercegovina első női pilótája
1950. szeptember 11-én kapta meg a tanúsítványt Fatima Mušić-Manojlović, hogy sikeres pilótavizsgát tett.A képzés 1950. májusban kezdődött, augusztusban kezdett önállóan repülni, és 95 repülés után, amiből tizenötöt önállóan végzett, sikeres vizsgát tett. „Fiatalság – bolondság. Egy barátom hívott, hogy menjek ki vele Butmirba, az Aeroklubba, azt mondta, érdekes lesz. Így kezdődött minden. Elsa, Zlata és én voltunk ott egyedül nők és nagyon sok fiatal férfi. Emlékszem, hogy vitorlázó repülőt kellett volna vezetnünk a bizottság előtt, de csak a földön, felszállás nélkül. Én meg magam felé húztam a kart és felemelkedtem.” A szarajevói Aeroklub pilótaiskolájában Fatima volt az egyetlen, aki motoros gépet, a Trojkát repülte. A repülés csak hobbi volt a…
-
A nap, amikor egész Szarajevóban végetért a háború
Huszonöt évvel ezelőtt, 1996. március 19-én feloldották a négyéves blokádot Szarajevó egyik legnagyobb kerületében, Grbavicán. Az 1995. decemberben Párizsban aláírt daytoni békeegyezmény nyomán 1996. február 29-én kezdődött meg az 1425 napig ostrom alatt álló város „felszabadulása”, a szerb katonai erők visszavonulása. Ebben a folyamatban volt az utolsó kerület Grbavica, a Szerb Köztársaság hadserege ezt a területet hagyta el legutoljára. A kerület emblematikus, mindenki által ismert létesítményét, a Željezničar stadionját, népi nyelven a „Kupák völgyét”, pontosabban a nyugati tribünt 1992. május 4-én felgyújtották, a stadion többi részét aláaknázták. A tűzben megsemmisült 316 serleg, amiből 42 a focistáké volt, a többit az akkor 14 klubot számláló Željezničar Sportegyesület más klubjai nyerték el.…
-
Egy beteg elme a háborúban
Gondolatok Radovan Karadžić parlamenti felszólalásaiból “Ha háború lesz, annak Szarajevóban kell kezdődni és végződni.” “Szarajevó Centar önkormányzat egész területe szerb föld”. Ilyen és ehhez hasonló kijelentések vannak a Szerb Köztársaság háborús elnökének, a hadseregének legfőbb parancsnokának, Radovan Karadžić háborús bűnösnek parlamenti felszólalásaiban. A „Népirtás jegyzőkönyvei” c. kiadványt a Srebrenica Emlékközpont jelentette meg a közelmúltban. A Szerb Köztársaság parlamentje 1991 és 1996 közötti üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza. Ezek a dokumentumok korábban is nyilvánosak, de szinte hozzáférhetetlenek voltak. A formátumuk nem tette könnyűvé az ilyen tartalmak keresését, és az Emlékközpont megismerve azok tartalmát, fontosnak tartja nyilvánosságra hozásukat. 1992. március 27-én az úgynevezett Szerb Nép Közgyűlésének bosznia-hercegovinai ülésén Karadžić a felszólalásában arról beszélt,…
-
Montenegró és Bosznia-Hercegovina régi/új légitársaságai
A nyugat-balkáni országok nem adják fel. A légitársaságaik csődbe mennek, felszámolják őket, majd újakat alapítanak. Korábban írtam az a szlovéniai SouthEast Airlines megalakításáról, az IHO közlekedési szakportál a horvátországi Croatia Airlines gondjairól és az alakulóban lévő Fly Air 41-ről számolt be, és most újabb hírek érkeztek a montenegrói és a bosznia-hercegovinai légitársaságokról. „Montenegrónak szüksége van nemzeti légitársaságra” – mondta Predrag Todorović a ToMontenegro ügyvezető igazgatója. A ToMontenegro társaságot a montenegrói kormány alapította azután, hogy 2020. december 26-án az új kormány a kezelhetetlen veszteségek miatt bezárta a korábbi Montenegro Airlinest. A Hivatalos Közlönyben közzétett határozat kimondja, hogy a cég alapítója Montenegró kormánya, 100%-os részesedéssel. Az alaptőkéje 30 millió euró. Az új…
-
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
Szarajevónak 1687-ben 55 000 lakosa, 10 000 háza, 4 000 üzlethelyisége, 117 dzsámija, pravoszláv és katolikus temploma és zsinagógája volt. Amikor Savoyai Jenő 1697. október 25-én megtámadta, az épületek 85 százalékát leromboltatta, a katonái 300 szarajevói lányt elvittek rabságba. Így lett a Habsburg császárság és Magyar Királyság törökverő hőse a boszniaiak legnagyobb ellensége és ezt a címet csak a 20. században tudta tőle elvenni Radovan Karadžić. Bosznia-Hercegovinát az ötszázéves török uralom után 1878-ban a berlini kongresszus döntése az Osztrák-Magyar Monarchia politikai, közjogi irányítása alá helyezte. Az új kormány elhatározta, hogy kaszárnyát épít a hegy tetején a Stari Grad fölött. Nem sokkal az átadási ceremónia előtt jelentették be, hogy az új…
-
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
Május 20-án nyitja meg 41. bázisát a Wizz Air. Egy Airbus A320-as repülőgép telepítésével kilenc új útvonal beindítását tervezik Szarajevóból. A diszkont légitársaság a boszniai piacon a legnagyobb fuvarozó, de eddig főként Tuzlára összpontosított. 2013. májusban kezdtek el repülni Tuzla és Malmö között, a légitársaság első, és jelenleg egyetlen szarajevói járata 2017. áprilisban indult Budapestre. Az új bázisnyitással szinte egyidőben a légitársaság bezárja a tavaly év végén nyitott két norvégiai bázisának egyikét, a trondheimit. A kilenc új útvonal Szarajevóból: Brüsszel Charleroi, Koppenhága, Dortmund, Eindhoven, Basel Mulhouse Freiburg, Göteborg, London Luton, Memmingen, és Paris Beauvais. A járatok hetente kétszer, háromszor közlekednek. 2021-ben több mint 250 000 helyet kínálnak Szarajevóból, ez a…
-
A mostari repülőgépgyár története
A gyár építésének ötlete 1948-ban merült fel, és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának döntése után a következő évben megépült a Soko (Sólyom) repülőgépgyár Mostarban. A hely kiválasztásának egyik fő kritériuma volt az ország keleti határaitól való távolság a Szovjetunióval fennálló viharos kapcsolatok miatt. A Soko fontosságát mutatja, hogy ide költöztették Zimonyból az Ikarus repülőgépgyárat, és Novi Sadból a Majevica katonai építőipari vállalatot, aminek üzemeket és a dolgozóknak lakásokat kellett építeni. Jugoszlávia egyik legnagyobb és legfontosabb gyárának első igazgatója a jugoszláv néphadsereg ezredese, Ivan Sert volt. A következő években a Soko erőteljesen fejlődött mind technológiailag, mind személyi állományában. Tizenhat különböző típusú katonai repülőgépet, helikoptereket és különféle katonai felszereléseket gyártottak. A gyár…