„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus. A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota. A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és…

Európában a koronavírus megjelenése előtt az elmúlt fél évszázad utolsó járványa volt 1972-ben Jugoszláviában a feketehimlő (variola, vagy variola vera) járvány. Százhetvenöten fertőződtek, negyvenen haltak meg a súlyos betegségben. Az egészségügyi dolgozók néhány hét alatt tizennyolcmillió embert oltottak be. Az első megbetegedést a koszovói Damjana faluban rögzítették. A prizreni Ibrahim Hoti mekkai zarándokútról tért vissza, a gyengeséget és a fáradtságot ezért az utazásnak tulajdonította. Napokig lázas volt, kiütései voltak, a himlő enyhébb formáját élte túl, de akaratlanul is elkezdte terjeszteni a fertőzést. A feketehimlő egy nagyon fertőző betegség, amit a himlő vírus okoz. Lappangási ideje 12–14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek, néhány nap elteltével a láz mérséklődik, de…

Negyvenöt évvel ezelőtt, 1975. december 12-én Vladimir Prelog kémiai Nobel-díjat kapott, ennek tiszteletére a bosnyák-horvát föderációban ez a nap a tudomány napja. Prelog 1906-ban született Szarajevóban, szülei válása után édesapjával 1915-ben Zágrábba költözött. Ott kezdte el a középiskolát, a harmadik osztályt azonban már Eszéken járta. Ottani tanárának, Ivan Kurijának köszönhetően kezdett el érdeklődni a kémia iránt. Még nem volt 16 éves, amikor a Chemiker Zeitungban megjelent első tudományos kémiai munkája. Érettségi után édesapja kérésére Prágában folytatta tanulmányait, vegyészmérnöki diplomát szerzett, 1929-ben pedig doktori fokozatot.   Egy ideig G. J. Dřiza prágai vegyipari nagykereskedő laboratóriumában dolgozott. Ő volt a felelős azon ritka vegyi anyagok gyártásáért, amelyek akkor még nem voltak kereskedelmi…