-
Meghalt a montenegrói metropolita
Nyolcvankétéves korában koronavírus fertőzés szövődményeiben meghalt a radikálisan keményvonalas montenegrói-tengermelléki egyházmegye metropolitája, Amfilohije Radović. A járvány kitörése óta tagadta a védekezés szükségességét, a templomban arról prédikált, hogy hagyják figyelmen kívül a kormány korlátozó intézkedéseit. A montenegrói egyházmegye a Szerb Ortodox Egyházhoz (SOC) tartozik, Amfilohije a püspökök közötti rangsorban a második a szerb pátriárka után. A szélsőségesen szerbbarát egyházi vezető nem ismerte el Montenegró államnak és nemzetnek még a létezését sem, nem tekintette önálló államnak, a montenegróiakat egy helyi, őshonos közösségnek tartotta a szerb nemzeten belül. Fanatikusan támogatta a délszláv háborúkat, uszított és harcra buzdította a szerb csapatokat. Lakhelyén, a cetinjei kolostorban fogadta és megáldotta Željko Ražnatović Arkant, a „Tigrisek” hírhedt…
-
Hatmillió fegyver a civileknél
Két közelmúltbeli tragikus horvátországi esemény újra központi kérdéssé tette, hogy mennyi fegyver van a lakosságnál a nyugat-balkáni országokban. Az év elején Filip Zavadlav egy kalasnyikovval Split belvárosában három embert gyilkolt le, néhány nappal ezelőtt egy kis faluból származó 22 éves fiatalember, Daniel Bezuk a zágrábi Szent Márk téri kormányzati épületre adott le lövéseket ugyancsak kalasnyikovval és súlyosan megsebesített egy rendőrt. Ezután a nála lévő pisztollyal öngyilkos lett. De hogyan jutottak hozzá ezek a húszas éveik elején járó fiatalok az automata fegyverekhez? Egyrészt a tapasztalatok szerint nem okoz nagy erőfeszítést a feketepiacon fegyvert vásárolni, csupán néhány száz euró és internet kell hozzá, másrészt sok család valóságos fegyverarzenált halmozott fel, ahogyan…
-
A szarajevói olimpiai múzeum
Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba. Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot. A Petrarkijina utcai villakomplexum a…
-
Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán
Sorjáznak a kérdések a horvát médiában, a közösségi hálón, hogy történhetett meg a hétfői lövöldözés Zágrábban a Szent Márk téren? Mi volt Daniel Bezuk tettének indoka? Hogyan és hol szerezte a fegyvert? Egy kalasnyikovval felfegyverkezve hogyan jutott el háborítatlanul az ország legfontosabb intézményeivel – kormányzati épület, parlament, alkotmánybíróság – körülvett térre? Volt-e segítője? Jött-e vele valaki, látta-e valaki, hogy automata puska van nála? Ha a rendőrségnek vannak is válaszai ezekre a kérdésekre, azokat a közvéleménnyel egyelőre nem osztják meg. Nagyon kevés információt adnak arról, hogy hol tart a vizsgálat, így szakértők, újságírók, ismerősök és ismeretlenek találgatnak, hogy mi vezetett el odáig, hogy a mindössze 22 éves Daniel Bezuk egy automata…
-
Repülőgép katasztrófa Krk szigeten – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
A halálos áldozatok számát tekintve a második legsúlyosabb légiszerencsétlenség a horvát légtérben 1971. május 23-án 19.45 perckor történt Krk szigeten, Omišalj repülőterén. Leszállás után kigyulladt a JAT TU-134A típusú repülőgépe, a 76 utasból egy, a személyzet hét tagjából négy maradt életben. Az Aviogenex charter céghez tartozó YU-AHZ lajstromjelű repülőgép helyi idő szerint 16 óra 33 perckor szállt fel Gatwickről. A járaton a belgrádi Jugoturs szervezte 72 fős brit turistacsoport, egy zágrábi egyetemista és Josip Pupačić ismert horvát költő, egyetemi tanár utazott a feleségével és ötéves kislányával. Az út Londonból eseménytelenül telt egészen Rijekáig, ahol erős viharba kerültek. Körülbelül 4 kilométerre Omišalj pályaküszöbtől, körülbelül 300 méteres magasságban a gép erős…
-
Győzelem vagy puccs volt?
Húsz évvel azután, hogy Slobodan Miloševićet október 5-én elzavarták a hatalomból, Szerbiának hasonló, ha nem ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint két évtizeddel ezelőtt: törékeny demokratikus intézmények, intoleráns közbeszéd, kibékíthetetlen politikai megosztottság, az 1990-es évek óta megoldatlan nemzetiségi viták. Ha bármi hasonlóság van a magyar és a szerb társadalom előtt álló kihívásokban, az talán nem véletlen. Visszatértek a hatalomba a kilencvenes évekbeli, Miloševićhez közeli emberek, elemzők szerint most éppúgy, mint 2000-ben, olyan a helyzet, amiben szinte lehetetlen rendes választásokon kormányt váltani. Dubravka Stojanović történész, Dimitar Bechev, az észak-karolinai egyetem professzora és Leonard Cohen, a kanadai Simon Fraser egyetem emeritus professzora beszélgettek a Szabad Európa Rádióban a jelen Szerbiájáról. A 2000.…
Ezeket is érdemes megnézni
Az 1995-ös „halálút” nyomvonalán Srebrenicába
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
Nem sárga csillag – fehér szalag
-
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Nincs ember Szerbiában, aki ne tudná megmondani, hol volt 2000. október 5-én. Mindenkinek megvan a maga története, a maga emlékei. Húsz évvel ezelőtt 2000. október 5-én véget ért Slobodan Milosević uralma. Szeptember 24-én általános választások voltak, amin államelnököt, a szövetségi parlament képviselőit és helyhatósági képviselőket választottak. Az ország alig egy évvel volt a NATO bombázások, két évvel a koszovói és öt évvel a boszniai háború vége után. A választás napján az ellenzéki koalíció, a DOS, amit 18 párt és egyesülés közösen hozott létre azon év januárban, minden szinten győzelmet hirdetett, ezzel szemben a Milosević vezette Szerbiai Szocialista Párt és felesége, Mirjana Marković Jugoszláv Baloldal koalíciója csak a helyhatósági választásokban…
-
Légiutaskísérő a Guinness rekordok könyvében – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
1972. január 26-án történt a JAT egyik legnagyobb légikatasztrófája. A Stockholmból Zágrábba tartó 367-es járat DC-9-es típusú repülőgépe az akkori Csehszlovákiában, Srpska Kamenica falu közelében 10 050 méterről lezuhant a havas hegyekbe. A zuhanást egyedül a 22 éves légiutaskísérő Vesna Vulović élte túl, a 23 utas és az ötfős személyzet többi tagja életét vesztette. A gép pontosan 16.00 órakor indult Koppenhágából, a járat kapitánya a légitársaság DC-9-es típusfőpilótája, Ludwig Razdrih volt. A robbanás 17.05 perckor történt. Hideg téli délután volt, a csöndes csehszlovák faluban a hatalmas robajra kirohantak az emberek az utcára és csak hallgatták a tompa puffanásokat. Holttestek zuhantak a házak tetejére. Vesna a hóval borított hegyoldalra esett, testét…
-
Az ötvenes évek légibalesetei az egykori Jugoszláviában
A második világháború utáni első nagyobb repülőgép esemény a volt Jugoszlávia területén 1947. szeptember 27-én történt. A korábban a katonaságnál használt Li-2-es típusú repülőgép Belgrádból Podgoricába (akkor Titográd) repült. Vasa Vračarević kapitány oktató volt a légierőnél. A belgrádi felszállás után a sűrű köd és az erős szél ellenére folytatta útját Podgoricába, ahol az idő még rosszabb volt. Minden irányból villámlott, a szél egyre erősödött, rádiókapcsolat nem volt, minden arra mutatott, hogy vissza kell fordulni Belgrádba, ám a kapitány attól tartott, ha ezt teszi, nevetség tárgya lesz a kollégák, a főnökök között, hogy ez alapján fogják minősíteni a munkáját. Ezért a józan ész ellenére folytatta a repülést, a gép a Rumija…
-
A focista és a szarajevói könyvtár
Nem hiszem, hogy sokat tévedek, ha azt gondolom, hogy az egész világ elborzadva nézte azokat a képeket, amik a boszniai háború egyik legnagyobb veszteségét mutatták, a szarajevói Vijećnica, a nemzeti és egyetemi könyvtár lángokban álló épületét. 1992. augusztus 25-26 éjszaka több mint kétmillió könyv, újság, térképek, folyóiratok, pótolhatatlan dokumentumok semmisültek meg. Az épületben tárolt értékek kilencven százaléka. A szarajevóiak a város ikonikus épületének felgyújtásán túl döbbenten álltak azelőtt, hogy a Szerb Köztársaság hadseregének a várost bombázó egységét Tomislav Šipčić vezérőrnagy, hadtestparancsnok irányította. Šipčić 1960-ban érkezett Szarajevóba a dél-boszniai Bilećaból és igazolt Bosznia-Hercegovina minden bizonnyal leghíresebb labdarúgó klubjába, a Željezničarba. Középpályásként lett játékostársa a legendás focistáknak, köztük Ivica Osimnak. Rövid ideig…
Ezeket is érdemes megnézni
Iskola ostrom idején – Szarajevó
Szarajevó a kávéházak városa
A szarajevói somun illata a hegyekig ér
