-
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
Május 20-án nyitja meg 41. bázisát a Wizz Air. Egy Airbus A320-as repülőgép telepítésével kilenc új útvonal beindítását tervezik Szarajevóból. A diszkont légitársaság a boszniai piacon a legnagyobb fuvarozó, de eddig főként Tuzlára összpontosított. 2013. májusban kezdtek el repülni Tuzla és Malmö között, a légitársaság első, és jelenleg egyetlen szarajevói járata 2017. áprilisban indult Budapestre. Az új bázisnyitással szinte egyidőben a légitársaság bezárja a tavaly év végén nyitott két norvégiai bázisának egyikét, a trondheimit. A kilenc új útvonal Szarajevóból: Brüsszel Charleroi, Koppenhága, Dortmund, Eindhoven, Basel Mulhouse Freiburg, Göteborg, London Luton, Memmingen, és Paris Beauvais. A járatok hetente kétszer, háromszor közlekednek. 2021-ben több mint 250 000 helyet kínálnak Szarajevóból, ez a…
-
Kis Malév emlékezet
Érettségit követően három hónapos várakozás után végre megjött a távirat: másnap jelentkezzen a Malév személyzeti osztályon. Őszintén szólva azt sem nagyon tudtam, hogy kell kimenni a repülőtérre, a belvárosból a Nagyvárad térnél tovább nem nagyon jártam, de persze leküzdöttem ezt az akadályt. Felvettek a számítástechnikai osztályra, és ahogy ballagtam a betonon az osztálynak helyet adó sárga barakk felé, és tekergettem a fejemet rácsodálkozva a fel-és leszálló gépekre, aztán elhaladva a hangár mellett a karnyújtásnyira álló Malév gépekre, már tudtam, hogy mindegy, mit kell csinálnom, én itt akarok baktatni minden nap. Beszippantott. Egyetlen zokszó nélkül keltem reggelenként fél 5-kor, hogy sokszor én legyek az, aki a körúti bérházban még a házmester…
Ezeket is érdemes megnézni
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom
A mi maléves Zsigulink
Birtokba vettük a várnai lakást
-
Gyerek menekültek a balkáni úton
Három évvel ezelőtt az ún. balkáni úton Bosznia-Hercegovina a menekültek egyik kulcsfontosságú országává vált. Ez alatt az idő alatt az ország 90 millió eurót kapott a menekültek ellátásának segítésére, ám a körülmények nem azt mutatják, hogy azt valóban arra fordították, amire szánták. A legtöbb pénzt Una-Sana kanton kapta, mert a horvát határhoz való közelségük miatt ők viselik a menekültválság legnagyobb terhét. Az országban lévő körülbelül tizenkétezer menekült 80 százaléka tartózkodik a kantonban. A menekültek legszívszorítóbb csoportja a gyerekek. Becslések szerint jelenleg körülbelül ezer kiskorú menekült gyermek él Boszniában, körülbelül ötszázan vannak egyedül, család nélkül, felnőtt kíséret nélkül. Leginkább Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából érkeznek. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ők vannak a leginkább…
Ezeket is érdemes megnézni
Ferences-rendi templom Szarajevóban
Utcanevek viszonossági alapon
A böjt és az egészség
-
A mostari repülőgépgyár története
A gyár építésének ötlete 1948-ban merült fel, és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának döntése után a következő évben megépült a Soko (Sólyom) repülőgépgyár Mostarban. A hely kiválasztásának egyik fő kritériuma volt az ország keleti határaitól való távolság a Szovjetunióval fennálló viharos kapcsolatok miatt. A Soko fontosságát mutatja, hogy ide költöztették Zimonyból az Ikarus repülőgépgyárat, és Novi Sadból a Majevica katonai építőipari vállalatot, aminek üzemeket és a dolgozóknak lakásokat kellett építeni. Jugoszlávia egyik legnagyobb és legfontosabb gyárának első igazgatója a jugoszláv néphadsereg ezredese, Ivan Sert volt. A következő években a Soko erőteljesen fejlődött mind technológiailag, mind személyi állományában. Tizenhat különböző típusú katonai repülőgépet, helikoptereket és különféle katonai felszereléseket gyártottak. A gyár…
-
Állami támogatást kap a Croatia Airlines
Súlyos helyzetbe került a horvát nemzeti légitársaság, a Croatia Airlines. A cég az elmúlt években többször is a szakadék közelében járt, és annak ellenére, hogy többezer járatot üzemeltetett és többmillió utast szállított, hosszú ideje csak állami támogatással tudja a veszteségeket áthidalni és egyáltalán a piacon maradni. A kormány 2020 őszén, a társaság kérése, egy jelentős, 600 millió kunás (körülbelül 80 millió euró) pénzügyi injekcióról döntött. 350 millió kunát (46 millió euró) a társaság feltőkésítésére, 250 millió kunát (33 millió euró) hitelként a gazdasági tevékenység fenntartására a világjárvány alatt és után, a likviditás megőrzésére. A koronavírus járvány idején több légitársaság csődjét is végig kellett nézni, a horvát légiközlekedési vállalatnál jóval erősebb…
-
Ünnepnapok káosza Boszniában
A balkáni média vérmérsékletének megfelelően kommentálta a boszniai Szerb Köztársaság napjának, január 9-ének ünneplését. 1992-ben ezen a napon a szarajevói parlamentben a szerb képviselők egyoldalúan elfogadtak egy nyilatkozatot Bosznia-Hercegovina Szerb Népi Köztársaság kikiáltásáról, deklarálták a Szerb Köztársaság megalakítását azzal a céllal, hogy csatlakozzanak a már szétesőben lévő Jugoszláviához. Az önjelölt köztársaság élén Radovan Karadžić, Biljana Plavšić és Momčilo Krajišnik állt, akiket később a hágai nemzetközi bíróságon háborús bűncselekményekért elítéltek. A bosnyák és horvát képviselők nem fogadták el a nyilatkozatot, ez a két nép január 9-ét a boszniai háború kezdetének, a nemszerb lakosság elleni etnikai tisztogatás, háborús bűnök és népirtás kezdetének tekinti. Az Alkotmánybíróság 1992. február 28-án megsemmisítette a nyilatkozatot, és…
Ezeket is érdemes megnézni
A háború emlékei Szarajevóból
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
Nyolcvan éves Ivica Osim
-
A MOHelénre emlékezünk
1975. január 15-e fekete nap az egykori nemzeti légitársaság történetében és szívszorító emlékezés mindenkinek, aki akkor már ott dolgozott. Mert erről a katasztrófáról nem az újságból értesültek, nem a televízióban láttak borzalmas képeket, azon a napon a tragédia fizikai közelségbe került. Sok kollégám a munkahelyétől alig néhány méterre veszítette el barátait, munkatársait. Napok óta rossz idő volt, a berlini járat visszaútját előbb január 14-re, majd a továbbra is kedvezőtlen időjárás miatt 15-re módosították. Aznap délután két járat indult Schönefeldről, a MA801 és a MA801A, ami utasok nélkül repült haza. Mindkét repülőgép rendben elindult, majd útközben Budapest ismét romlást jelentett, kitérő repülőterek jöttek szóba: Prága, Debrecen. Az utasokkal érkező MA801-es járat…
-
A Montenegro Airlines leállásáról
Mindig fájdalmas egy légitársaság leállításáról olvasni. December 26-án leállt Montenegro nemzeti légitársasága, a Montenegro Airlines (YM). Az új kormány néhány nappal előtte hozta meg a döntést, hogy nem finanszírozza tovább egy olyan társaság működését, aminek egy heti üzemeléshez elengedő tartaléka sincs. A légitársaság évek óta veszteséges, bár az elmúlt két évben az üzleti veszteségek csökkentek, a flotta egységesült, beruházások történtek a vállalat új arculatának kialakításába. A pénzügyi katasztrófa közvetlen oka azonban az volt, hogy a hazai versenyvédelmi ügynökség kimondta, hogy az állam által 2012 óta nyújtott 155 millió euró támogatás törvénytelen volt. Szerbia-Montenegró 1994-ben alapította a Montenegro Airlinest, az első járat 1997. május 7-én szállt fel. A flotta ma három…
Ezeket is érdemes megnézni
A boszniai háború hős könyvtárosa
12 perc a biztonságos légtérig
Hogy kezdődött a háború a mi utcánkban?
-
Földrengések a szomszédban
„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus. A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota. A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és…
Ezeket is érdemes megnézni
Ferences-rendi templom Szarajevóban
Srebrenica emlékezik
A daytoni békeszerződés
-
Gyilkos járvány a korona előtt
Európában a koronavírus megjelenése előtt az elmúlt fél évszázad utolsó járványa volt 1972-ben Jugoszláviában a feketehimlő (variola, vagy variola vera) járvány. Százhetvenöten fertőződtek, negyvenen haltak meg a súlyos betegségben. Az egészségügyi dolgozók néhány hét alatt tizennyolcmillió embert oltottak be. Az első megbetegedést a koszovói Damjana faluban rögzítették. A prizreni Ibrahim Hoti mekkai zarándokútról tért vissza, a gyengeséget és a fáradtságot ezért az utazásnak tulajdonította. Napokig lázas volt, kiütései voltak, a himlő enyhébb formáját élte túl, de akaratlanul is elkezdte terjeszteni a fertőzést. A feketehimlő egy nagyon fertőző betegség, amit a himlő vírus okoz. Lappangási ideje 12–14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek, néhány nap elteltével a láz mérséklődik, de…
