-
Joe Biden és a Nyugat-Balkán
Hogy milyen figyelemmel kísérték az amerikai elnökválasztást a nyugat-balkáni országokban, talán a legjobban Žarko Puhovski horvát véleményformáló értelmiségi kommentje érzékelteti a legjobban: “Amerikában a világ elnökét választják meg, és azok a választások sokkal fontosabbak számunkra, mint a horvát elnökválasztás. Itt van szavazati jogunk, választhatunk elnököt, aki nem dönt semmiről, de nincs szavazati jogunk az amerikai választáson, ahol az elnök a mi életünkről is dönt.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú cikkben foglalkozott még a választás előtt azzal, hogy miért utasítják el a szerb nacionalisták Joe Bident, miközben a boszniai muzulmánok, vagy a muszlim többségű koszovói albánok azt remélik, hogy ő lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Ennek megértéséhez érdemes visszatekinteni 1993-ra.…
-
Ötvenhat éve zuhant le Belgrádnál a szovjet delegáció repülőgépe
1964. október 19-én történt az egyik legsúlyosabb repülőgépszerencsétlenség Belgrádnál a II. világháború után. A szerbiai főváros melletti Avala hegy lejtőire zuhant repülőgépben életét vesztette az akkori Szovjetunió delegációja, akik azért utaztak Belgrádba, hogy részt vegyenek a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A delegációt Szergej Birjuzov marsall és Vlagyimir Ivanovics Zsdanov tábornok vezették, akik maguk is harcoltak Belgrádban. Az Il-18-as repülőgépet az előzetes tervek szerint 9.30-ra várták, amit később 11.45-re módosítottak. A repülőtéren 11.30-ra minden készen állt a fogadásukra, felsorakozott a díszszázad, a zenekar, ott voltak a delegációt fogadó hivatalosságok. A gépet utoljára 11:34-kor látták a radarképernyőn, majd eltűnt. A repülésvezető utoljára akkor volt vele kapcsolatban, amikor ötezer méter…
-
Meghalt a montenegrói metropolita
Nyolcvankétéves korában koronavírus fertőzés szövődményeiben meghalt a radikálisan keményvonalas montenegrói-tengermelléki egyházmegye metropolitája, Amfilohije Radović. A járvány kitörése óta tagadta a védekezés szükségességét, a templomban arról prédikált, hogy hagyják figyelmen kívül a kormány korlátozó intézkedéseit. A montenegrói egyházmegye a Szerb Ortodox Egyházhoz (SOC) tartozik, Amfilohije a püspökök közötti rangsorban a második a szerb pátriárka után. A szélsőségesen szerbbarát egyházi vezető nem ismerte el Montenegró államnak és nemzetnek még a létezését sem, nem tekintette önálló államnak, a montenegróiakat egy helyi, őshonos közösségnek tartotta a szerb nemzeten belül. Fanatikusan támogatta a délszláv háborúkat, uszított és harcra buzdította a szerb csapatokat. Lakhelyén, a cetinjei kolostorban fogadta és megáldotta Željko Ražnatović Arkant, a „Tigrisek” hírhedt…
-
Hatmillió fegyver a civileknél
Két közelmúltbeli tragikus horvátországi esemény újra központi kérdéssé tette, hogy mennyi fegyver van a lakosságnál a nyugat-balkáni országokban. Az év elején Filip Zavadlav egy kalasnyikovval Split belvárosában három embert gyilkolt le, néhány nappal ezelőtt egy kis faluból származó 22 éves fiatalember, Daniel Bezuk a zágrábi Szent Márk téri kormányzati épületre adott le lövéseket ugyancsak kalasnyikovval és súlyosan megsebesített egy rendőrt. Ezután a nála lévő pisztollyal öngyilkos lett. De hogyan jutottak hozzá ezek a húszas éveik elején járó fiatalok az automata fegyverekhez? Egyrészt a tapasztalatok szerint nem okoz nagy erőfeszítést a feketepiacon fegyvert vásárolni, csupán néhány száz euró és internet kell hozzá, másrészt sok család valóságos fegyverarzenált halmozott fel, ahogyan…
-
A szarajevói olimpiai múzeum
Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba. Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot. A Petrarkijina utcai villakomplexum a…
-
A légiforgalmi irányítók napján
Október 20. a légiforgalmi irányítók nemzetközi napja. Egy különleges szakma az övéké, egy hivatás, ami nap nap után újabb és újabb kihívások elé állítja őket. A repülés szerves részei, munkájukkal hatékonyan hozzájárulnak a légiközlekedés biztonságához. Megosztok veletek egy-egy részletet a két könyvemből, az egyikben kicsit bepillanthatunk abba, hogy milyen volt a légiforgalmi irányítás a kezdetekben, a másodikban, hogy milyen napjainkban. Persze a koronavírus járvány előtti napokról beszélünk, amik reméljük, minél előbb visszatérnek. A katonák és a polgáriak nagyon szorosan együttműködtek, történelmileg a légvédelmi rendszert mindig tájékoztatni kellett a polgári repülésekről. Miután a repülőgépek látással repültek, a légifolyosókat eleve úgy jelölték ki, hogy a vasútvonalak fölött menjenek. A határpontok megegyeztek a…
-
A mi maléves Zsigulink
Lada találkozó van ma az Aeroparkban, a Facebookon szembejön egy Malév festéses Zsiguli kombi képe, amit élményautózásra használnak a parkban és elgondolkoztam a mi maléves Zsigulink történetén. 1986-ban, a romániai kiküldetéskor nem volt saját autónk, kaptunk egy szolgálati 1200-es Zsiguli kombit. A jármű osztályon jó érzékkel olyan autót választottak, ami „csak” Malév festéses volt, felirat nélküli. Kezdetben én ezt nehezményeztem, aztán rájöttem, hogy jobb így. Az autó ezzel a festéssel meglehetősen feltűnő volt, de a románok többségének fogalma sem volt róla, hogy a magyar légitársaság kocsija, viszont a különböző szolgálatok remekül szemmel tudták tartani. Volt, hogy bántották. Amikor a bukaresti bulevardul Magherun, a nyelvet még nem nagyon értve, nem…
Ezeket is érdemes megnézni
Ha karácsony, akkor a romániai forradalom
Birtokba vettük a várnai lakást
Kis Malév emlékezet
-
Kérdőjelek a zágrábi lövöldözés kapcsán
Sorjáznak a kérdések a horvát médiában, a közösségi hálón, hogy történhetett meg a hétfői lövöldözés Zágrábban a Szent Márk téren? Mi volt Daniel Bezuk tettének indoka? Hogyan és hol szerezte a fegyvert? Egy kalasnyikovval felfegyverkezve hogyan jutott el háborítatlanul az ország legfontosabb intézményeivel – kormányzati épület, parlament, alkotmánybíróság – körülvett térre? Volt-e segítője? Jött-e vele valaki, látta-e valaki, hogy automata puska van nála? Ha a rendőrségnek vannak is válaszai ezekre a kérdésekre, azokat a közvéleménnyel egyelőre nem osztják meg. Nagyon kevés információt adnak arról, hogy hol tart a vizsgálat, így szakértők, újságírók, ismerősök és ismeretlenek találgatnak, hogy mi vezetett el odáig, hogy a mindössze 22 éves Daniel Bezuk egy automata…
-
Repülőgép katasztrófa Krk szigeten – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
A halálos áldozatok számát tekintve a második legsúlyosabb légiszerencsétlenség a horvát légtérben 1971. május 23-án 19.45 perckor történt Krk szigeten, Omišalj repülőterén. Leszállás után kigyulladt a JAT TU-134A típusú repülőgépe, a 76 utasból egy, a személyzet hét tagjából négy maradt életben. Az Aviogenex charter céghez tartozó YU-AHZ lajstromjelű repülőgép helyi idő szerint 16 óra 33 perckor szállt fel Gatwickről. A járaton a belgrádi Jugoturs szervezte 72 fős brit turistacsoport, egy zágrábi egyetemista és Josip Pupačić ismert horvát költő, egyetemi tanár utazott a feleségével és ötéves kislányával. Az út Londonból eseménytelenül telt egészen Rijekáig, ahol erős viharba kerültek. Körülbelül 4 kilométerre Omišalj pályaküszöbtől, körülbelül 300 méteres magasságban a gép erős…
-
Győzelem vagy puccs volt?
Húsz évvel azután, hogy Slobodan Miloševićet október 5-én elzavarták a hatalomból, Szerbiának hasonló, ha nem ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint két évtizeddel ezelőtt: törékeny demokratikus intézmények, intoleráns közbeszéd, kibékíthetetlen politikai megosztottság, az 1990-es évek óta megoldatlan nemzetiségi viták. Ha bármi hasonlóság van a magyar és a szerb társadalom előtt álló kihívásokban, az talán nem véletlen. Visszatértek a hatalomba a kilencvenes évekbeli, Miloševićhez közeli emberek, elemzők szerint most éppúgy, mint 2000-ben, olyan a helyzet, amiben szinte lehetetlen rendes választásokon kormányt váltani. Dubravka Stojanović történész, Dimitar Bechev, az észak-karolinai egyetem professzora és Leonard Cohen, a kanadai Simon Fraser egyetem emeritus professzora beszélgettek a Szabad Európa Rádióban a jelen Szerbiájáról. A 2000.…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói Inat Kuća meséje
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Az első Miss Jugoszlávia
