-
A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás
Huszonhat éve, 1995. november 21-én írták alá a bosznia-hercegovinai békét elhozó általános keretmegállapodást, a Daytoni békeszerződést, ami hivatalosan is véget vetett a csaknem négy évig tartó háborúnak. Megteremtette egyebek mellett az új, önálló délszláv állam alapjait, megalkotta alkotmányát, létrehozta a nemzetközi közösségek főmegbízottjának intézményét. Az egyezmény főbb elemei Az önálló államként létrejött Bosznia-Hercegovinát két országrészre osztották: 51 százalékban a bosnyák-horvát föderációra és 49 százalékban a Szerb Köztársaságra. Ugyancsak osztoznak a fővároson, Szarajevón is, ahol most van Szarajevó és Szerb Szarajevó. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt jól mutatja, hogy bár a fővárosnak kiváló felsőoktatási intézményei vannak számtalan karral, a szerb szarajevói középiskolákban végző diákok szívesebben választják továbbtanulásuk helyéül a…
-
A földi pokol Vukovár
Vukovár a délszláv polgárháború évekig tartó vérontásának kiemelkedő tragédiája. Még szinte nem is akartuk elhinni, hogy háború zajlik a szomszédságunkban, hogy egykori szomszédok, padtársak gyilkolják egymást. És Vukovár mellbe vágott minket. A II. világháború utáni Európa egyik legvéresebb ostroma zajlott a városban. A horvát város rettenetes napokat élt át 30 évvel ezelőtt és esett el a három hónapig tartó ostrom után 1991. november 18-án. A város ostroma A Jugoszláv Néphadsereg és félkatonai alakulatok Srebrenica után itt hajtották végre a legnagyobb mészárlást. Előre megtervezett bűncselekmény volt, a Nagy-Szerbia álom része. Nyolcvanezer katona támadta a várost, amit alig kétezren védtek. A városvédők között 100 vukovári szerb is volt, akiknek többségét szerbiai koncentrációs…
-
Harminchat év után földre került a Boeing flotta
Az Air Serbia koronavírus okozta veszteségei miatt szükségessé vált feltőkésítésének egyik feltétele a szerkezetátalakítás. A létszámcsökkentés mellett a terv része a flottaoptimalizálás. Még februárban megszületett a döntés a Boeing flotta leállításáról. A légitársaság a YU-AND lajstromjelű Boeing 737-300-as repülőgépet a Repülési Múzeumnak adja. A repülőgép 1985. augusztusban került a JAT légitársasághoz, az első 300-as volt a jugoszláv társaságnál és Európában is. Új repülőgéptípus keresése A JAT Boeing 737-300 repülőgéptípusának története 1984-ig nyúlik vissza. A légitársaság új repülőgépet keresett az európai, mediterrán hálózatához, amivel a DC-9-es és a Boeing 727-es flottát felváltanák. Az akkori legrégebbi DC-9-es tizennégy, a B727-es tíz éves volt. A fő cél az volt, hogy olyan repülőgéptípust…
-
A háború ártatlan áldozata – a mostari Öreg-híd
1993. november 9-én omlott össze az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb, a hozzánk Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye révén igen közel álló építménye, az Öreg-híd. Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki. Ők az „Öregnél” találkoznak, az „Öregen” mennek át a túloldalra. Az „Öreg” alatt fürdenek és az „Öregről” ugranak a smaragdzöld Neretvába. Építését Nagy Szulejmán szultán rendelte el 1557-ben, hogy felváltsa az addig használt, nagyon instabil, fából készült tákolmányt, melyet édesapja Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le. A kor neves török építészének, Mamir Hajrudinnak tervei alapján 1557. október 24-én tették le az alapkövét. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett…
-
Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 3-án egyhangúlag határozatot fogadott el az EUFOR bosznia-hercegovinai katonai missziójának meghosszabbításáról. Az ülésen Moszkva és Peking megakadályozta, hogy Christian Schmidt főképviselő (OHR) felszólaljon, de a jelentését megvitatták. A főmegbízott az ország szétesésére figyelmeztet és az Egyesült Államok egyetért vele abban, hogy a Milorad Dodik által választott út veszélyes. Teljes támogatásukról biztosították a főképviselőt egészen addig, amíg nem teljesülnek az OHR bezárásának feltételei. Ezek ma még nincsenek meg, éppen ellenkezőleg. Elemzők szerint sokkal többről van szó, mint a főképviselői pozícióról. A békéről vagy egy lehetséges új háborúról Bosznia-Hercegovinában. A Neue Zürcher Zeitung Boszniát jól ismerő újságírója szerint egy boszniai polgárháború ma elképzelhetetlen. Az 1992-1995 közötti vérontás…
-
A repülés szabadkai úttörője
Louis Blériot francia pilóta, aki 1909. július 25-én először repülte át a La Manche csatornát, még ugyanazon évben, október 17-én repülőbemutatót tartott Budapesten mintegy kétszázezer néző előtt. Szinte napra pontosan egy évre rá, 1910. október 16-án emelkedett a levegőbe Szabadkán Szárits János (Ivan Sarić) a maga építette repülőgéppel. Kerékpáros versenyzőként jutott el 1909-ben Párizsba, látta Blériot gépét és amikor elhagyta Franciaországot, nem tudta kiverni a fejéből. Teljesen lenyűgözte és úgy döntött, hogy készít valami hasonlót. A repülőgép tervezése, építése Szabadkára visszatérve elkezdte építeni saját repülőgépét, amely majdnem azonos volt azzal, amellyel Blériot repült, de mégsem teljesen ugyanaz. Ismerősök révén Olaszországból beszerzett egy háromhengeres Anzani motort, ugyanolyat, mint a francia repülőgépen,…
-
Egy fotó története az ostromlott Szarajevóból
A World Press fotókiállítás kapcsán eszembe jutott egy háborús fotó, ami nem véres, nem ijesztő, nem a szenvedést mutatja, mégis mellbevágó. 1994 tavasza volt. A boszniai főváros akkor már két éve ostrom alatt áll, a környező hegyekből a szerb hadsereg szünet nélkül lőtte, a házak tetejéről mesterlövészek vadászták az embereket. Ekkor készült egy kép egy nőről, amint emelt fővel, egyenes tartással, mintha egy kifutón lépkedne, ment a homokzsákok előtt. A képet Tom Stoddart brit fotóriporter készítette. A fotó ismert lett az egész világon, megjelent a Life Magazinban, a Sunday Timesban, az amerikai Cracked magazin „bátor nőkről, a történelem lázadóiról” készített fényképes összeállításában. „A nő,aki elbűvölte a háborús övezetet” írták a…
-
Dubrovnik Montenegró szégyene
Milo Djukanović, Montenegró köztársasági elnöke, a délszláv háborúk idején az ország miniszterelnöke 1997-ben, miután minden együttműködést megszakított Slobodan Milošević-csel, bocsánatot kért Horvátországtól a dubrovniki támadásokért és azt „Montenegró szégyenének” nevezte. Az előzmények Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, és kiváltak a jugoszláv államszövetségből. A horvátországi szerb kisebbség nem volt hajlandó elfogadni az újonnan kikiáltott állam fennhatóságát, és fegyveres felkelést szervezett. A belgrádi hatóságok kivezényelték a szövetségi hadsereget, amely először megpróbálta megakadályozni a két fél közötti konfliktus kiéleződését, majd nyíltan a szerbek oldalára állt azzal, hogy 1991. augusztus végén megtámadta a kelet-szlavóniai Vukovárt. Dubrovnik az Adriai-tenger déli részén, a montenegrói határ közelében történelmileg fontos a szerbek és a horvátok…
-
Szerb orvosnő a boszniai pokolban
Dušanka doktornő, Dušica Vujasić belgrádi fogorvos 1983-ban a férjével, Zvonkoval érkezett Goraždéba. A férje mérnök volt, egy építőipari cégnél kapott munkát, a doktornőt a helyi kórház alkalmazta. A háború előestéjén a körülmények miatt az édesapja agyvérzést kapott, a család azonnal Belgrádba utazott. A kisfiuk akkor hét és fél éves volt. Amikor kiderült, hogy a nagypapa jobban van, Dušica és Zvonko visszatértek Goraždéba, őt otthagyták a nagyszüleivel. “Amikor otthagytak, úgy volt, hogy egy hónapra hagynak ott. Akkor mindenki azt mondta, hogy nem lesz semmiféle háború. Senki nem gondolta, hogy lesz, és hogy négy évig fog tartani” – mondta Slobodan Vujasić, a doktornő fia. Dušica Vujasić végleg ott hagyhatta volna…
-
A JAT utolsó járata Stockholmból Belgrádba
Az ENSZ Biztonsági Tanács 1992. május 30-i 757. számú határozata gazdasági szankciókat vezetett be Szerbiával és Montenegróval szemben. A határozat értelmében a tagállamok megtagadták minden jugoszláviai repülőgéptől a fel-és leszállási, az átrepülési engedélyt, és május 30. után megszakítottak minden kapcsolatot a jugoszláv légierővel. A szankciók közé tartozott a jugoszláv labdarúgó válogatott kizárása az 1992 évi Európa-bajnokság versenysorozatából. A válogatott már elutazott Svédországba, ám a határozat miatt a futballistáknak, a vezetőknek, a velük utazó újságíróknak vissza kellett térniük Jugoszláviába. A szankciók május 30-án 0 órakor léptek életbe, ezért a JAT úgy döntött, hogy május 29-én még elindít értük egy repülőgépet Stockholmba. A JU 382/381 számú különjárat a szankcióbizottság jóváhagyásával 10 órakor…