-
II. János Pál szarajevói látogatásának évfordulója
Néztem húsvétkor a II. János Pál pápa életéről szóló filmet, és abban is szó esett arról, hogy többször felvetette, a háború alatt neki Boszniába kell mennie. 1994-ben a szarajevói érkezés előkészületei már majdnem befejeződtek, ám a látogatásra nem kerülhetett sor. Ahogyan a filmben is mondták, sem a nemzetközi közösségek, sem a helyiek nem akarták, de nem is tudták garantálni a pápa és a zarándokok biztonságát. Az ő biztonságuk volt az, ami miatt II. János Pál hajlandó volt elhalasztani az utazást. Castel Gandolfoban mondta el azt a beszédet, amit Szarajevóban szeretett volna. A boszniai televízió egyenesben közvetítette, a pápa úgy beszélt, mintha ott lett volna. Három évvel később, 1997. április 12-13-án…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy beteg elme a háborúban
A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása
Taps nélküli ugrás a mostari Öreg-hídról
-
Jelentős változások a koszovói politikai porondon
Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik. A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”…
Ezeket is érdemes megnézni
A böjt és az egészség
A dél-szerbiai „vörös falu”
Tüntetések az erőszak ellen Belgrádban
-
Az egykori katonai csoda – Željava
Van egy falu Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán, a Plješivica- hegy lábánál, a Plitvicei-tavak és Bihać közelében: Željava. Titkos katonai objektum, földalatti repülőtér épült itt a volt Jugoszláviában. 1990-ig negyven stratégiai objektumot építettek országszerte, amik akkor az államnak 90 milliárd dollárba kerültek. Željava volt a legdrágább projekt. Jugoszlávia felbomlása után különleges jogi helyzet alakult ki: a radarállomás, a földalatti objektum egy része, az 1-es, 3-as, 4-es pályák egy része Horvátországhoz, míg a 2-es, 5-ös pályák telekkönyvileg Boszniához, Bihaćhoz tartoznak. Az előkészületek Jugoszlávia a második világháború után sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, az el nem kötelezett országok tagjaként maga kívánt gondoskodni védelméről. A katonai-politikai vezetés 1954-ben döntött…
-
Húsz évvel Slobodan Milošević letartóztatása után
Porodica (A Család) – Milošević rejtett élete címmel ötrészes minisorozatot vetít a szerb állami televízió. A film Slobodan Milošević 2001. április 1-i letartóztatása előtti 72 óra történéseit eleveníti fel, betekintést enged a család életébe. A rendező Bojan Vuletić hangsúlyozza, hogy a sorozat nem történelmi dokumentum, hanem egy teret vesztő család napjait bemutató játékfilm. Mi vezetett a letartóztatáshoz? Slobodan Milošević 1990-ben került hatalomra. Az 1989. júniusi koszovói Gazimestanban (Rigómezőn) mondott beszédét sokan a háború bejelentéseként, a volt Jugoszlávia területi terjeszkedéséért és határainak újrarajzolásáért folytatott harcok kezdeteként értelmezték. Az országot akkor már az etnikumok közötti mély válság jellemezte. A horvátországi, a boszniai, a koszovói háborúk után a 2000. szeptember 24-i elnökválasztáson a…
Ezeket is érdemes megnézni
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
Eladták az Adria Airways márkanevet
-
Húsvét a pristinai Hotel Hollywoodban
Szarajevói kiküldetésünk ideje alatt (2000-2004) a Malév vezetésében ismételten jelentős változások álltak be, hetedik vonalbeli emberek jutottak döntési pozícióba, akiket a valódi szakemberek a legveszélyesebbnek tartanak. Ők azok, akik ostobák, tudásuk korlátozott, viszont hatalmuk van. A kicsit értelmesebbje érzi, hogy túl nagy a kabát, de sokan még azt sem, és a vezetői, szakmai kompetenciájuk hiányát arroganciával, a másik megalázásával, vezetői státuszukból eredő döntésük megkérdőjelezhetetlenségével kompenzálják. Nagyjából ilyen vezetői voltak a külföldi értékesítési osztálynak, amikor a nemzeti légitársaság 2003. április 1-jén menetrendszerinti járatot indított Pristinába, és a képviselet, az állomás felállítására, az üzemelés beindítására Lacit nevezték ki a koszovói fővárosba, és küldték át Szarajevóból. Mi ott maradtunk a két gyerekkel,…
Ezeket is érdemes megnézni
Felderítő úton Szarajevóban 1999-ben
Bulgáriai nyaralás 2024-ben
Birtokba vettük a várnai lakást
-
A koszovói szerbek elleni támadások évfordulóján
Tizenhét évvel ezelőtt, 2004. március 17-18-án Koszovóban szélsőséges albánok megtámadták az országban élő szerbeket. A pogromban több mint 954 ember megsebesült, köztük negyvennél több KFOR-tag, 65 nemzetközi UNMIK, és 58 koszovói rendőr. Az albánok megrongáltak vagy teljesen tönkretettek 72 UNMIK járművet, megöltek tíz szerbet. Meghalt tizenegy albán támadó, őket a KFOR katonái lőtték le fegyverhasználat miatt. A megsemmisült egyházi épületek száma megközelítette a százat a Szerb Ortodox Egyház Raska és Prizren egyházmegyéjének 2004. áprilisi adatai szerint. A zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Kosovska Mitrovicához közeli Čabra faluból három albán fiú a megáradt Ibar folyóba fulladt azért, mert állítólag szerb fiatalok belehajszolták őket. Ezután feldühödött albánok támadtak rá…
-
Az angol Miss Irby lányiskolája Szarajevóban
Már írtam a szarajevói Teleki Blankáról, Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apácáról, aki 1858-ban megnyitotta Bosznia első lányiskoláját, a Szent Száva iskolát. Közeli barátnője, később legfőbb támasza volt egy angol nő, Adeline Pauline Irby, Miss Irby, aki ugyancsak szarajevói munkásságával kitörölhetetlen nyomot hagyott. A középkor óta Bosznia és Szarajevó különféle misszionáriusok számára kedvelt célpont volt. Adeline 1831. december 19-én született Boyland Hallban (Norfolk), Nagy-Britanniában. Anyja részéről tekintélyes bankárok családjába tartozott, apja, Frederick Paul Irby a haditengerészet tengernagya volt. Szülei halála után Adeline Irby Londonba ment, ahol elit iskolákban tanult. Kezdetben a nyelvek, később pedig az oktatás érdekelte. Miután 1859-ben befejezte az iskolát, egy iskolatársával, Georgina Mackenzievel felfedező útra indult Kelet-Európába. Bécs-Pozsony-Krakkó…
-
A legjobb építészeti alkotások között a ljubljanai Iszlám Központ
Az ArchDaily nemzetközi építészeti portál tizenkét éve választja meg az év épületét az olvasók javaslatai alapján. Idén többezer javaslat érkezett, amiből 15 nyertest választottak ki, akik a legjobb építészeti teljesítményekért járó díjakat kaptak. 2021-ben a ljubljanai Iszlám Központ épülete nyerte a díjat a vallási épületek kategóriájában. A központ tavaly a rangos Plečnik-díjat is elnyerte, amit Szlovénia legjobb építészeti projektjének ítélnek oda. Az Iszlám Közösség 2008-ban vásárolt földterületet mecset építésére a szlovén fővárosban. Az alapkövet 2013. szeptember 14-én rakták le, a mecset 2020. júniusban nyílt meg. „A történelmi elődökhöz, a 19. századi szarajevói mecsetek példájához hasonlóan, ahol a gazdag adományozók által épített mecsetek voltak az új városrészek „magva”, az új komplexum…
Ezeket is érdemes megnézni
Földrengések a szomszédban
A szarajevói háborús alagút
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
-
Horvátország az idegenforgalmi szezon előtt
Senki nem tudja, milyen lesz az idei idegenforgalmi idény Horvátországban. Az elmúlt évben, amikor szinte az elég világ bezárt a járvány terjedése miatt, Horvátország viszonylag jó szezont zárt. Ennek több oka is volt, egyebek között az akkor még sokkal kedvezőbb fertőzési helyzet és az ország földrajzi fekvése, azaz a hagyományosan itt nyaraló külföldi vendégek Szlovéniából, Ausztriából, Németországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról saját autójukkal el tudják érni az Adriát. Hétmillió turista érkezett és több mint negyven millió vendégéjszakát töltöttek el, ami a 2019-es rekord szezonhoz képest 64 százalékos csökkenést jelentett az érkezők számában és 55 százalékot az éjszakai tartózkodásokban, de a veszteségek elviselhetők voltak. Az idegenforgalmi dolgozók a tavalyinál sikeresebb szezont remélnek,…
-
Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
Már hivatalos. Oscar-díjra jelölték Jasmila Žbanić bosnyák rendezőnő Quo vadis, Aida? című filmjét a nem angol nyelvű filmek kategóriában. Tizenkilenc évvel ezelőtt Danis Tanović Senki földje (Ničija zemlja) című filmje ugyanebben a kategóriában nyert. A Quo Vadis, Aida? az első Boszniában készült játékfilm, ami a srebrenicai népirtás témájával foglalkozik. Az ENSZ által védett enklávé utolsó napjait mutatja be, amikor a várost elfoglaló szerb csapatok nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket öltek meg. A mészárlás előtti órákban játszódó film főszereplője Aida Selmanagić ENSZ tolmács. Az ő karakterének alapja Hasan Nuhanović tolmács visszaemlékezése, aki saját srebrenicai emlékeit az Utolsó menedékházban címmel írta meg. Miközben a rémült bosnyákok ezrei keresnek menedéket a holland békefenntartók…
