-
A dél-szerbiai „vörös falu”
Donja Lokošnica kevesebb, mint ezer lakosú kis falu dél-Szerbiában. Úgy is nevezik, hogy a „vörös falu”, mert itt termesztik Európa legjobb pirospaprikáját. Ősszel minden ház homlokzatát, minden kerítést, minden épületet paprikafüzérek borítják. A paprika birodalom ilyenkor úgy néz ki, mint egy mesebeli település. Nemzedékről nemzedékre A lokošnicai paprika vetőmagját próbálták más területeken, országon kívül is ültetni, de ennek a több mint kétszáz éves magnak sehol nem volt jobb termése, mint Donja Lokošnicán. A paprikafűzés művészete, termesztési hagyománya nemzedékről nemzedékre öröklődik. Nem tudni biztosan, hogy ebben a faluban mikorra nyúlik vissza, sok helybeli azt állítja, hogy még arra az időszakra, amikor a terület az Oszmán Birodalom része volt. A faluban minden…
-
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Sok a hasonlóság az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma és Bosznia első muszlim orvosnője, Ševala Iblizović küzdelme között, hogy tanulhassanak, hogy hivatásukat gyakorolhassák. Kövekkel dobálták Ševala Iblizović 1903. január 9-én született Szarajevóban a tehetős Zildžić családban. Abban az időben a legtöbb muszlim nő írástudatlan volt, és nem volt gyakorlat a lányok, különösen a muszlim lányok oktatása. Ha mégis, akkor megelégedtek azzal, hogy elvégezték az általános iskolát, megtanultak írni, olvasni. Ševala szülei fontosnak tartották a tanulást, és mindent megtettek azért, hogy a lányaik számára biztosítsák. 1919-ben megpróbált beiratkozni a fiúgimnáziumba, amit az iskolavezetés elutasított. Ezután a szülei teljes támogatásával reisul-ulema Džemaludin Čauševićhoz fordult engedélyért, amit a főmufti meg is adott.…
-
Egy mozi a háború őrületében
A Szarajevói Filmfesztiválon fotókiállítás nyílt a legendás háborús mozi, az Apolló működése során készült képekből. A legtöbbet a jelenleg Párizsban élő Milomir Kovačević Strašni, az egyik legjobb bosznia-hercegovinai fotós készítette és állította ki. Az első háború mozi, az Apolló A háború kitörése, a város blokád alá vonása után 1992-ben az egy évtizeddel ezelőtt megalakult Előadóművészeti Akadémia még megmaradt tagjai Obala Művészeti Központ néven Mirsad Purivatra vezetésével. Az emberek idegei megkoptak, miután hónapokig áram, víz, étel, gáz nélkül voltak. A tüzérség éjjel-nappal bombázta a várost. Akik elhagyták a menedékeket, hogy utánpótlást keressenek, azt kockáztatták, hogy szerb mesterlövészek lelövik őket. De az ostrom folyamatos mindennapjai is súlyosan igénybe vették az embereket pszichésen.…
-
A szarajevói vörös szőnyegen Bono és Christiane Amanpour
A Kiss the Future című dokumentumfilm nyitotta meg a 29. Szarajevói Filmfesztivált. A film rendezője Nenad Čičin-Šain, producere Matt Damon, Ben Affleck és Sarah Anthony. A Kiss the Future annak a rendkívüli közösségnek az élményeit írja le, amely az ostrom alatt a városban dolgozott, alkotott és élt. Ahogy az évekig tartó blokád védekezésül inspirálta a rock- és punkzenét, hogy elvonja a figyelmet a gránátok és mesterlövészek mindennapos rémületéről. A film a U2 együttes 1993-as ígéretének és a háború utáni koncertnek a történetét követi nyomon. A filmben szerepel Bono, The Edge, Adam Clayton, Bill Clinton, Christiane Amanpour is. A filmfesztivál Több mint három éve tartott a boszniai főváros ostroma. A…
-
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
A koszovói Prizrenben 2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására. Koszovói romák Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal. A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak. A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi…
-
Srebrenica emlékére
Huszonnyolc éve, 1995. július 11-én esett el Srebrenica. A kelet-boszniai kisváros. Az Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a „virágok városának” nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után 50 évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy a kontinensünkön ilyen még egyszer nem fordulhat elő. A város elesett A szerbek számára a város elfoglalása stratégiai fontosságú volt. A környező hegyekből 1993 elejétől állandó támadások alatt tartották, ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-án Srebrenicát, Žepát és Goraždét védett övezetté nyilvánította, ami azt jelentette, hogy nem lehet fegyveresen megtámadni, vagy egyéb más ellenséges cselekményt ott végrehajtani. Nem tudtak érvényt szerezni a védett…
Ezeket is érdemes megnézni
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Harmincnyolc évvel ezelőtt kezdődött a XIV. téli olimpia
A szarajevói csevap
-
Sabiha Gökçen – az első bosnyák származású vadászpilóta – története
Mesébe illő történet az első női török vadászpilóta, Sabiha Gökçen története. Etnikai származását többen vitatják, ugyanakkor hivatalos török források és Sabiha Gökçennel készített interjúk szerint Mustafa Izzet Bey és Hayriye Hanım lánya volt, akik mindketten bosnyák származásúak. A bosnyákok biztosra veszik, hogy Sabiha Gökçen a Sandzak-beli Bijelo Polje melletti Lozna faluból származik. 1913. március 22-én született. Az anyja családi neve Čulum, és még mindig Kosovska Mitrovicában élnek. Apját, Hafız İzzet Beyt “ifjú töröknek” bélyegezték és Bursába száműzték. Sabiha hamar árván maradt. Atatürk fogadott lánya 1925-ben Mustafa Kemal Atatürk Bursaba látogatott. A helyi hatóságok megengedték, hogy az akkor még csak tizenkét éves lány beszélhessen vele. Elmondta az elnöknek, hogy egy állami…
Ezeket is érdemes megnézni
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
Tömegturizmus
A szarajevói Rómeó és Júlia története
-
Edin Džeko nem játszik Oroszországban
Bosznia-Hercegovina labdarúgó válogatottjának kapitánya, Edin Džeko kétéves szerződést írt alá a török Fenerbahce csapatával. Még szinte meg sem száradt a festék a szerződésen, amikor a török sajtó szerint sokakat megdöbbentő, de világos üzenetet küldött a klubnak: nem vesz részt az oroszországi labdarúgó tornán. Döntéséhez a csapat több játékosa is csatlakozott. A Fenerbahce korábban bejelentette, hogy részt vesz a szenpétervári Zenit által szervezett PARI Premier Cup tornán. A tornára a Fenerbahce, a belgrádi Crvena Zvezda és a bakui Neftchi kapott meghívást. Džeko tavaly is egyértelműen kijelentette, hogy a bosznia-hercegovinai válogatott mezében sem fog Oroszország ellen játszani addig, amíg az Ukrajna elleni agresszió folytatódik. 2022 októberben merült fel az a kósza ötlet…
-
Koncert az ostromlott Szarajevóban. Vezényel: Zubin Mehta
1994. június 19-én koncertet tartottak az ostromlott Szarajevóban a Nemzeti Könyvtár, a Vijećnica romjai között. A könyvtár a leomlott falakkal, a leszakadt főlépcsővel, az összetört ablakokkal az egyik legszürreálisabb és legfélelmetesebb helyszín, amit valaha is választottak a Mozart Requiemjének előadására. Egy erkélyről reflektorokat szereltek fel a nyolcszögletű nagyterem körül és lépcsőzetes színpadot emeltek a padlón lévő tégla-, salak- és papírhamu fölé. Ez volt a világ legszomorúbb és legbüszkébb koncertterme. A Szarajevói Filharmonikusok Zenekarát Maestro Zubin Mehta vezényelte. A szarajevói székesegyház kórusa mellett közreműködött Cecilia Gasdia (szoprán), Komlósi Ildikó (mezzoszoprán), José Carreras (tenor) és Ruggero Raimondi (bariton). 1994-ben harmadik évébe lépett a Bosznia elleni agresszió. Szarajevóban már több mint 10…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói Teleki Blanka
A szavajevói somun (lepénykenyér)
Szervezett szállítás a Wizzair összes járatára Boszniában
-
Bosnyák kávé – a társadalmi élet alapja
Szarajevó a kávéházak városa. A városban nem győztük csodálni a színesebbnél-színesebb kávézókat. Ahogy kisütött a nap, előkerültek az asztalok és a székek, ahol volt egy talpalatnyi hely, ott kávéztak. Ha két ember találkozott, biztosan beültek a kávézóba beszélgetni. De milyen is az igazi bosnyák kávé? A kávé elterjedése A boszniai kávékultúra több mint ötszáz évre nyúlik vissza. Az oszmán uralom idején, a XV. században érkezett a térségbe Jemenből és Arábiából Isztambulon és a Balkán-félszigeten keresztül. Megnevezése a török kahva, ami az arab qahwah szóból ered, de Boszniában használják a kafa és a kava szavakat is. Először kizárólag gazdag házakban szolgálták fel. Nem sokáig maradt azonban a gazdagok kiváltsága. Szarajevó központjában…
