-
Győzelem vagy puccs volt?
Húsz évvel azután, hogy Slobodan Miloševićet október 5-én elzavarták a hatalomból, Szerbiának hasonló, ha nem ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint két évtizeddel ezelőtt: törékeny demokratikus intézmények, intoleráns közbeszéd, kibékíthetetlen politikai megosztottság, az 1990-es évek óta megoldatlan nemzetiségi viták. Ha bármi hasonlóság van a magyar és a szerb társadalom előtt álló kihívásokban, az talán nem véletlen. Visszatértek a hatalomba a kilencvenes évekbeli, Miloševićhez közeli emberek, elemzők szerint most éppúgy, mint 2000-ben, olyan a helyzet, amiben szinte lehetetlen rendes választásokon kormányt váltani. Dubravka Stojanović történész, Dimitar Bechev, az észak-karolinai egyetem professzora és Leonard Cohen, a kanadai Simon Fraser egyetem emeritus professzora beszélgettek a Szabad Európa Rádióban a jelen Szerbiájáról. A 2000.…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy misztikus hely Szarajevóban
Montenegró és Bosznia-Hercegovina régi/új légitársaságai
A daytoni békeszerződés
-
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
Nincs ember Szerbiában, aki ne tudná megmondani, hol volt 2000. október 5-én. Mindenkinek megvan a maga története, a maga emlékei. Húsz évvel ezelőtt 2000. október 5-én véget ért Slobodan Milosević uralma. Szeptember 24-én általános választások voltak, amin államelnököt, a szövetségi parlament képviselőit és helyhatósági képviselőket választottak. Az ország alig egy évvel volt a NATO bombázások, két évvel a koszovói és öt évvel a boszniai háború vége után. A választás napján az ellenzéki koalíció, a DOS, amit 18 párt és egyesülés közösen hozott létre azon év januárban, minden szinten győzelmet hirdetett, ezzel szemben a Milosević vezette Szerbiai Szocialista Párt és felesége, Mirjana Marković Jugoszláv Baloldal koalíciója csak a helyhatósági választásokban…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić
Red Bull Showrun Szarajevóban
-
Légiutaskísérő a Guinness rekordok könyvében – A hetvenes évek légibalesetei a volt Jugoszláviában
1972. január 26-án történt a JAT egyik legnagyobb légikatasztrófája. A Stockholmból Zágrábba tartó 367-es járat DC-9-es típusú repülőgépe az akkori Csehszlovákiában, Srpska Kamenica falu közelében 10 050 méterről lezuhant a havas hegyekbe. A zuhanást egyedül a 22 éves légiutaskísérő Vesna Vulović élte túl, a 23 utas és az ötfős személyzet többi tagja életét vesztette. A gép pontosan 16.00 órakor indult Koppenhágából, a járat kapitánya a légitársaság DC-9-es típusfőpilótája, Ludwig Razdrih volt. A robbanás 17.05 perckor történt. Hideg téli délután volt, a csöndes csehszlovák faluban a hatalmas robajra kirohantak az emberek az utcára és csak hallgatták a tompa puffanásokat. Holttestek zuhantak a házak tetejére. Vesna a hóval borított hegyoldalra esett, testét…
-
1975. szeptember 30. Bejrut
Negyvenöt évvel ezelőtt, ezen a napon éjjel 23.10 perckor indult végzetes útjára a Malév 240-es járata, „a „Bejrut”. Sok legenda szövi át a máig hivatalosan tisztázatlan körülmények között bekövetkezett katasztrófát. A maléves kollégák, akik akkor már a vállalatnál dolgoztak, ott voltak a gép előkészítésénél, indulásánál, ismerték a járat üzemelésének körülményeit, szinte kivétel nélkül meg vannak győződve róla, hogy a repülőgépünket lelőtték. Több min négy évtized távlatából is erős indulatokat vált ki, hogy a mindenkori kormányok azóta sem tettek meg mindent azért, hogy a roncsot, az áldozatokat a hullámsírból a felszínre hozzák és megismertessék velünk a HA-LCI katasztrófájának valós történetét. „Tragikusan gyászos nap a magyar polgári repülés történetében. Gépünket, a HA-LCI…
-
Az ötvenes évek légibalesetei az egykori Jugoszláviában
A második világháború utáni első nagyobb repülőgép esemény a volt Jugoszlávia területén 1947. szeptember 27-én történt. A korábban a katonaságnál használt Li-2-es típusú repülőgép Belgrádból Podgoricába (akkor Titográd) repült. Vasa Vračarević kapitány oktató volt a légierőnél. A belgrádi felszállás után a sűrű köd és az erős szél ellenére folytatta útját Podgoricába, ahol az idő még rosszabb volt. Minden irányból villámlott, a szél egyre erősödött, rádiókapcsolat nem volt, minden arra mutatott, hogy vissza kell fordulni Belgrádba, ám a kapitány attól tartott, ha ezt teszi, nevetség tárgya lesz a kollégák, a főnökök között, hogy ez alapján fogják minősíteni a munkáját. Ezért a józan ész ellenére folytatta a repülést, a gép a Rumija…
Ezeket is érdemes megnézni
Nem sárga csillag – fehér szalag
Srebrenica az orvos szemével
A boszniai háború hős könyvtárosa
-
A világ egyre kevésbé toleráns a menekültekkel
Száznegyvenöt országban készített felmérést a Gallup Intézet és kérdezett meg száznegyvenötezer embert a menekültekhez való hozzáállásáról. Az Intézet 2016-ban, az Európai Uniót sújtó menekültválság után létrehozta a Menekültek Elfogadási Indexét. Ezt a válaszadó országok menekültekkel szembeni attitűdjére, és arra a kérdésre adott válaszra alapozzák, hogy befogadna-e menekültet a családjába családtagként, illetve lenne-e a szomszédja? A legmagasabb index – a 9-ből 8,46 – Kanadáé, a legalacsonyabb, 1,46 Észak-Macedóniáé. A legtoleránsabb Kanadát Izland, Új-Zéland, Ausztrália, Sierra Leone és az Egyesült Államok lakossága követi. Ez utóbbi 7,1 indexponttal az elfogadók listáján a hatodik úgy, hogy „a bevándorlás kérdése Trump elnöksége alatt forró, aktuális téma, de az amerikaiak általában nagyon is fogékonyak a menekültek…
Ezeket is érdemes megnézni
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
Jelentős változások a koszovói politikai porondon
A szarajevói merénylet
-
A focista és a szarajevói könyvtár
Nem hiszem, hogy sokat tévedek, ha azt gondolom, hogy az egész világ elborzadva nézte azokat a képeket, amik a boszniai háború egyik legnagyobb veszteségét mutatták, a szarajevói Vijećnica, a nemzeti és egyetemi könyvtár lángokban álló épületét. 1992. augusztus 25-26 éjszaka több mint kétmillió könyv, újság, térképek, folyóiratok, pótolhatatlan dokumentumok semmisültek meg. Az épületben tárolt értékek kilencven százaléka. A szarajevóiak a város ikonikus épületének felgyújtásán túl döbbenten álltak azelőtt, hogy a Szerb Köztársaság hadseregének a várost bombázó egységét Tomislav Šipčić vezérőrnagy, hadtestparancsnok irányította. Šipčić 1960-ban érkezett Szarajevóba a dél-boszniai Bilećaból és igazolt Bosznia-Hercegovina minden bizonnyal leghíresebb labdarúgó klubjába, a Željezničarba. Középpályásként lett játékostársa a legendás focistáknak, köztük Ivica Osimnak. Rövid ideig…
-
A volt Jugoszlávia legsúlyosabb légikatasztrófája
Negyvennégy évvel ezelőtt, 1976. szeptember 10-én a horvátországi Vrbovec felett tízezer méter magasban összeütközött két repülőgép, az Inex-Adria Aviopromet DC-9-es és a British Airways Trident 3B típusú gépe. A katasztrófában mindkét gép valamennyi utasa és személyzete, összesen százhetvenhatan életüket vesztették. A BA476-os járata a Heathrow-ról repült Istanbul Atatürk repülőtérre, fedélzetén 54 utassal és kilencfőnyi személyzettel. Az Inex-Adria JP550-es járata Splitből tartott Köln-Bonn repülőterére 108 utassal és ötfős személyzettel. Jože Krumpak kapitány reggel 9.48 perckor szállt fel Splitben a többségében nyugat-német állampolgárságú nyaralókkal, és alig fél órával később bekövetkezett az európai légikatasztrófák egyik legsúlyosabbika. „Jó napot, Zágráb, itt a BeaLine 476” – jelentkezett be a brit Trident 3 repülőgép pilótája. Az…
-
Ukrán békefenntartók a boszniai háborúban
A srebrenicai mészárlással összefüggésben kevesen vannak, akik ne hallottak volna az ott állomásozó holland békefenntartókról. Milyen szerepük volt abban, hogy a város eleste után több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket megöltek, hogy tízezreket üldöztek el otthonukból a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái? Tehettek volna ellene? Lehetett volna másként? Nem tudom erre a választ, de a hasonlóan veszélyeztetett helyzetben lévő žepai enklávéban szolgálatot teljesítő ukrán békefenntartók máshogy jártak el. Az ENSZ békefenntartó erői 1992 júniusban érkeztek Szarajevóba, a nemzetközi szervezet 1993 tavaszán ún. „biztonságos zónákat” alakított ki a kelet-boszniai Srebrenica, Žepa és Goražde enklávékban. A žepai biztonsági zónát ukrán békefenntartók felügyelték. 1992. július 15-én érkezett az ukrán kontingens Boszniába, az…
-
Velencei filmfesztivál – Quo vadis, Aida?
Aida, aki ENSZ tolmácsként dolgozik a holland békefenntartó zászlóaljnál, 1995. július 11-én megpróbálja megmenteni a családját, miután a Szerb Köztársaság hadserege elfoglalta Srebrenicát, és megkezdi a bosnyák lakosság etnikai tisztogatását. Az ő szemén keresztül láttatja Jasmila Žbanić boszniai rendező a háború legmegrázóbb, nyers borzalmait a Quo Vadis, Aida? című új filmjében. A történet szerint Aida férje egykor a város iskolamestere volt, mellette két felnőtt fia is veszélyesen ki van téve a betolakodó hadseregnek. Aznap reggel, amikor Mladič hadserege hatalmas páncélos harckocsikkal bevonul a városba, Aida Thomas Karremans ezredes és a láthatóan ideges polgármester feszült találkozóján tolmácsol. Ahogy a város elesett, a harmincezer lakója megindul a kerítéssel körülvett ENSZ bázis felé,…
