-
Beköszönő bejegyzés
2012-ben kezdtem el blogot írni, akkor a legegyszerűbb módszert választottam, a blog.hu oldalán tettem közzé az írásaimat. Sok emberhez jutottak el a bejegyzéseim, az elmúlt közel nyolc év alatt több mint kétmillió lapletöltés volt, amit a jelenlegi formában pillanatnyilag elérhetetlennek gondolok, de az Index körül történtek arra késztettek, hogy meglépjem azt, amit már évek óta fontolgatok, de soha nem volt hozzá bátorságom. Most akkor belevágok! Az új bejegyzések mellett feltöltöm a korábbi, szerintem érdekes írásokat is. Köszönettel veszem, ha megosztjátok/megosztják az oldalt ismerősökkel.
-
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Több mint 15 ezer pár cipő szegélyezi a boszniai fővárosban az „Emlékezet ösvényét”. A Szarajevói gyermekek terétől a Maršala Tita, a Ferhadija, a Sarači utcákon keresztül a Baščaršija szívéig sorakoznak néma mementóként. A 32 évvel ezelőtt kezdődött ostrom meggyilkolt polgárait, a bosnyák hadsereg és rendőrség elesett veteránjait szimbolizálják. Bosznia-Hercegovina fővárosának ostroma 1992. április 5-én kezdődött és 1996. február 29-én ért véget. 1425 napig tartott, a modernkori hadviselés történetének egyik leghosszabb ostroma, melynek során 11 541 szarajevói polgár halt meg, köztük 1 601 gyerek. Körülbelül 50 000 ember sebesült meg súlyosan, vagy könnyebben. Az ostrom első polgári áldozatait, Suada Dilberovićot és Olga Sučićot az első napon ölték meg a Vrbanja hídon, nem messze…
-
A szarajevói somun illata a hegyekig ér
A ramadán, a muszlimok szent hónapja a böjt, az imádkozás, a spiritualitás és a lemondás időszaka. Szarajevóban ezen túl van még valami, ami szerves része ennek a hónapnak. A somunról, a laposkenyérről van szó, ami szinte minden családnál a iftar elengedhetetlen kelléke. Nagyon egyszerű pékáru Zićrija Aljević régóta dolgozik pékként, többszáz somun ment át a kezei között. „A somun a ramadán hagyományunk különleges része. Már egy órával az iftar előtt látom a sort a pékségünk előtt. Ez a rengeteg ember most addigra már körülbelül 15 órája étel és víz nélkül van, és várnak nyugodtan, türelmesen, minden idegesség nélkül a somunra.” A somun nagyon egyszerű pékáru. Nincs benne adalék, csak liszt,…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói merénylet
Nem sárga csillag – fehér szalag
Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?
-
A magyar légiközlekedés újraindítása – a Maszovlet megalakulása
A II. világháborúban Magyarország valamennyi repülőtere megsemmisült, a pusztítás következtében nem maradt egyetlen repülőgép, repülőgép kiszolgáló berendezés sem. A semmiből kellett újra megkezdeni a magyar légiközlekedés felépítését. Ezt a teljesen romokban lévő ország saját erőből nem tudta megtenni, külső segítségre pedig csak a Szovjetuniótól számíthatott. Megalakult a közös vállalat 1946. március 29-én írták alá a megállapodást a Malév jogelődjének, a Maszovletnek (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt) létrejöttéről 27 millió pengő alaptőkével. Az alapítólevél értelmében a légitársaság jogosult lett a légiközlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására belföldön és külföldön egyaránt. A Maszovlet 2700 darab részvénye fele-fele arányban került a magyar és a szovjet állam tulajdonába. Az alaptőkéből csak 40 részvényt…
-
Huszonöt évvel ezelőtt kezdődtek a NATO légicsapások Jugoszlávia ellen
1999 március 24-én a NATO megtámadta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, hogy megakadályozza a koszovói humanitárius katasztrófát. Nem volt ENSZ felhatalmazás A délszláv háborúk után Belgrád 1998 elejére már háborúban állt a koszovói albánokkal, a fő fegyveres erejével, az UCK-val. 1999-re az etnikai tisztogatásnak becslések szerint kilenc-tízezer, elsősorban albán áldozata volt, a menekültek száma meghaladta a nyolcszázezret. Több hónapig tartó, eredménytelen tárgyalások után avatkozott be az Észak-Atlanti Szövetség a polgárháborúba. A NATO-országok szerbiai célpontok elleni légicsapásokkal arra akarták kényszeríteni Slobodan Miloševićet, hogy állítsa le a koszovói etnikai tisztogatást. A NATO a srebrenicai és a vukovári mészárlás megismétlődéséről tartott. A NATO preventív céllal döntött a katonai beavatkozás mellett. A légicsapásról szóló döntés…
-
Ramadán 2024
Az újhold megjelenésétől függően március 11-én hétfőn, vagy március 12-én kedden kezdődik a muszlimok szent hónapja, a Ramadán. A napkeltétől napnyugtáig tartó böjt a világ különböző részein eltérő, napi 12 és 17 óra közötti időtartamú. A böjt alatt tilos az evés, ivás, dohányzás és a szexuális kapcsolat a nap azon szakaszában, amikor a Nap az égen van. A muszlimok úgy hiszik, hogy a Ramadán az a hónap, amikor több mint 1400 évvel ezelőtt adta a Koránt Isten az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. A böjt az iszlám öt pillérének egyike, a muzulmánok hitvallása, napi imádsága, jótékonykodása és a Mekkába való zarándoklat mellett, ami…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói csevap
Nem sárga csillag – fehér szalag
Hogy kezdődött a háború a mi utcánkban?
-
A legkeményebb orosz ellenzéki élete a Sarki Farkas büntetésvégrehajtási telepen
Alekszej Navalnij, a legismertebb ellenzéki orosz politikus 48 éves korában, február 16-án halt meg a szibériai IK-3 elnevezésű fogolytelepen, ahova decemberben szállították a Moszkvától keletre fekvő Melehovoban lévő IK-6 fogolytelepről. A HVG felidézte, hogy szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt az Európai Parlament nagy többséggel elítélte Navalnij embertelen fogva tartási körülményeit, de az állásfoglalást a Fidesz képviselői nem szavazta meg. Hogy milyen körülmények között töltötte büntetését, arról a BBC így ír: Az IK-3, „becenevén” Sarki Farkas büntetésvégrehajtási telep messze az északi sarkkör felett, Jamalo-Nyenyec megyében található. Oda csak a legsúlyosabb bűnökkel vádolt személyeket küldik, a feltételek nagyon kemények. A telep a kollektív büntetés kultúrájáról és a -20 Celsius fokos téli…
Ezeket is érdemes megnézni
Síugró sánc Ljubljana közepén
Gyerek menekültek a balkáni úton
A belarusz eseményekről
-
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
A szarajevói téli olimpiára érkező sportolók, vendégek fogadása, elhelyezése hatalmas feladatot rótt a szervezőkre. Az nyilvánvaló volt, hogy a repülőtér meglévő kapacitása képtelen lesz ellátni a játékokra érkező forgalmat, ezért megindult a vita, hogy a meglévőt kell-e bővíteni, vagy új helyre, Sokolacba áthelyezni az egészet. Annyira az utolsó pillanatban döntöttek a bővítésről, hogy a repülőtéri munkák az olimpiához kapcsolódó többi projekthez képest legutoljára, csupán egy évvel a megnyitó előtt kezdődtek el. A repülőtér bővítése Ez alatt az idő alatt elkészült a 2600 méterre hosszabbított pálya, párhuzamos gurulóutakat építettek, műszeres leszállító rendszert telepítettek, új utasterminál és torony épült. Az új repülőtér 1984. januárban nyílt meg, felszereltségével akkor a világ legmodernebb repülőterei…
Ezeket is érdemes megnézni
Nem sárga csillag – fehér szalag
A szarajevói háborús alagút
A boszniai háborút lezáró Daytoni megállapodás
-
Negyven éve lobbant fel az olimpiai láng Szarajevóban
Egy boszniai barátom mondta, hogy Szarajevó háromszor került a világ figyelmének középpontjába. 1914-ben és 1992-ben, mindkettő véres háborúval összefüggésben és 1984-ben, amikor ez a gyönyörű nyugat-balkáni város adott otthont a téli olimpiai játékoknak. Negyven évvel ezelőtt, 1984. február 8-án délután 15 óra 44 perckor 60 000 néző előtt a Kosevo stadionban a legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić meggyújtotta az olimpiai lángot. Az olimpiai láng a görögországi Olimpiából indult, repülővel érkezett Dubrovnikba, Jugoszlávián keresztül 2289 kilométert tett meg, hogy elérkezzen az olimpiai stadionba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án döntött Athénban, hogy Szarajevó rendezheti a XIV. Téli Olimpiai Játékokat. A Szarajevói Rádió addigi történetében először azon a napon szakította meg adását és…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica az államfő emlékeiben
A boszniai háború hős könyvtárosa
A szarajevói merénylet
-
Névtelen sírok a balkáni úton
Halálra fagynak az erdőkben, megfulladnak a folyókban: Ők Európa névtelen halottai, a balkáni útvonalról érkező menekültek, akiknek maradványait soha nem sikerült azonosítani – írja a német Spiegel magazin. Újságírók a migráns útvonalak mentén Nyolc szabadúszó újságíró a Border Graves Investigation keretében azt vizsgálták, hogyan kezelik a hatóságok az Európai Unióba való belépéskor meghalt menekültek holttestét. A nyolc újságíróhoz csatlakoztak kollégáik a The Guardiantól, a Süddeutsche Zeitungtól, a Spiegeltől és a Die Welttől is, hogy felkeressék a migráns útvonalak mentén fekvő országokat. Nincs egységes adatbázis az Európában eltemetett migránsok számáról. A csapat legalább 1931 ilyen sírt talált Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Horvátországban, Máltán, Lengyelországban és Franciaországban a 2014 és 2023 közötti időszakból.…
-
Egy misztikus hely Szarajevóban
Szarajevó Bistrik kerületében van Bosznia-Hercegovina egyik legmisztikusabb és legérdekesebb helye, a Jedileri tekki, más néven Hét testvér mecset (Jedileri török szó, jelentése: hét sír), ahova a szarajevóiak rendszeresen elzarándokolnak hagyománytiszteletből, babonából. Van hogy azért, hogy sikeres legyen a következő vizsga. Ez egy türbe, egy síremlék, ami Szulejmán Szkopljak pasa adományából épült 1815 körül a már meglévő sírok köré. Hétablakos fal és sírőrző helyiség, ahol minden ablak mögött van egy sír. A neve ugyan hét testvér, de nem vérségi rokonságban lévőkről van szó, hanem hét férfiról, akiket különböző körülmények között különböző időszakokban öltek meg. A szarajevóiak úgy vélik, ők „hittestvérek”. A sírok A szájhagyomány szerint itt temették el Dogunja sejket, aki…
