-
Sajtótájékoztató az ukrán cargo gép katasztrófájáról
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Nebojša Stefanović szerb védelmi miniszter a tegnap Görögországban lezuhant An-12-es cargo gép ügyben. A gép a szerbiai Valir cég által gyártott fegyvereket szállított Bangladesbe. A 11.5 tonna rakományban világító aknavető-aknák és gyakorló aknák voltak. „A vevő a bangladesi védelmi minisztérium volt. A járat Nisben szállt fel, a célállomás – tervezett technikai leszállásokkal Ammanban és Ahmad Abadban – Daka volt”– mondta Stefanović. Stefanović elmondta, hogy a járat rendelkezett a nemzetközi előírásoknak megfelelően minden engedéllyel. Azt is elmondta, hogy tévesek azok az információk, miszerint a repülőgéppel fegyvereket szállítottak Szerbiából Ukrajnába. Megjegyezte, hogy egy hónapja már jelentek meg olyan hírek, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnába, akkor kiderült, hogy a szerb fegyvergyártó…
-
A Wizz Air ideiglenesen csökkenti járatait a Nyugat-Balkánon
A volt Jugoszlávia öt utódállamában munkaerőhiány miatt hat útvonalat ideiglenesen felfüggeszt a Wizz Air. Az intézkedés pristinai, tuzlai, ljubljanai, belgrádi és ohridi járatokat érint. Szeptember, illetve október 2-ig felfüggesztik a Dortmund-Pristina és a Róma-Pristina járatokat. Törölték a Tuzla-Milánó járatokat a nyári menetrendi időszakra. Terv szerint október 30-án indulnak újra hetente kétszer. Szeptember 4-ig nem közlekedtetik a Charleroi-Ljubljana járatokat. Ezzel a Brussels Airlines lesz az egyetlen légitársaság Belgium és a szlovén főváros között. Ugyancsak a teljes nyári időszakra szüneteltetik a Belgrád-Billund járatokat. Ezt október 30-tól hetente háromszor indítják újra. Szeptember 2-ig törölték az Ohrid-Dortmund járatokat. Várhatók további változtatások és járattörlések, a légitársaság munkaerőhiánnyal küzd, megnövekedett betegszabadságra is számítani lehet Európa-szerte a…
-
Születésnapos a szarajevói repülőtér
1969. június 2-án nyitott meg hivatalosan a Szarajevó-Ilidža/Butmir repülőtér. A polgári légiforgalom kezdete A polgári légiforgalom azonban már jóval azelőtt, 1930-ban megkezdődött. Akkor indította be a Belgrade Airlines Aeroput (a JAT elődje) a Belgrád-Szarajevó-Podgorica járatot Potez-29 típusú repülőgéppel. A második világháború alatt a Jugoszláv Királyság teljes területén felfüggesztették a polgári repülést, ami 1947-ben állt helyre. Megindult a rendszeres polgári légiközlekedés Szarajevó, Belgrád és Zágráb között. A járatokat az új jugoszláv-szovjet JUSTA légitársaság üzemeltette nem túl sokáig. Alig több mint egy évvel később az akkor már Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya a Szovjetunióval való konfliktus miatt megszüntette a közös társaságot és megalakult a JAT, Jugoslovenski Aerotransport. Az új repülőtér A butmiri…
-
Sportrepülőtérré tennék Tito egykori katonai csodáját
A Bihać melletti Plješavica-hegy mélyén található az egykor legjobban felszerelt jugoszláv katonai repülőtér, a Željava. A maga korában Európa három legmodernebb katonai repülőtereinek egyike volt. Egyes adatok szerint négymilliárd dollárt fektettek be Tito katonai csodájának megépítésébe. Ez szolgált biztosítékul az akkori Szovjetunió esetleges támadásai ellen. A jugoszláv néphadsereg 1992. május 17-én 56 tonna robbanóanyaggal megsemmisítette, használhatatlanná vált, az idő pusztítása pedig teljesen lerombolta a belsejét. 2011-ben Una-Sana kanton miniszterelnöke, Hamdi Lipovač bejelentett egy elképzelést, hogy egy korszerű cargo repülőtér épüljön. A beruházás költsége és a megtérülés esetlegessége miatt a projekt nem valósult meg. Úgy tűnik azonban, hogy a három évtizedes alvás után Željava ébredezik a határ mindkét oldalán. A horvát…
-
12 perc a biztonságos légtérig
1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak. A NATO beavatkozás előzménye A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás, Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Milošević-nek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt…
-
Hat hamis bombafenyegetés az Air Serbia járatain
Nehéz napjai vannak az Air Serbiának. Egy hét alatt hat járatára érkezett bombafenyegetés, szerdán két járatra is. Egy közös van bennük, ezek Belgrád-Moszkva járatok. A fenyegetések szerencsére mind hamisnak bizonyultak. Az Európai Unió az orosz-ukrán háború miatt megtiltotta a légiforgalmat az orosz légitársaságoknak és repülőgépeknek. Válaszlépésként Oroszország 36 ország légitársaságai előtt zárta le légterét, az Európai Unió mind a 27 tagállama előtt. Az Európa Tanácsnak nincs eszköze, hogy késleltesse Szerbiát a szankciók bevezetésével, így a szerb légitársaság Európában egyedüliként fenntartja, sőt az Aeroflottól átvéve annak slotjait, jelentősen – heti nyolcról tizenötre – emelte járatai számát. A járatok teltházzal üzemelnek, márciusra már szinte nem lehet jegyet kapni, egy-egy napra vehető még…
-
A balkáni légitársaságok és Oroszország a szankciók szorításában
Az Oroszország elleni szankciók egyik első döntése volt, hogy az Európai Unió felfüggesztette a polgári légiforgalmat Oroszországgal. Elsőként a szomszédos balti országok, és Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Bulgária jelentette be, hogy az orosz gépek ezután kerülőutakra kényszerülnek, de február 28-tól az Unió teljes légterét lezárták előttük. A tiltás minden orosz jogi vagy természetes személy tulajdonában lévő, lízingelt vagy ellenőrzése alatt álló légijárműre vonatkozik. Magasabb költségek, hosszabb repültidő A szankciókhoz az Unión kívüli országok is csatlakoztak, mint Nagy-Britannia, Macedónia, Montenegró vagy Kanada. Voltak járatok, amiket útközben ért a tiltás, egy Rosszija gép Zágrábból Szentpétervárra Szerbián, Észak-Macedónián, Görögországon és Törökországon keresztül, az IL-96-os orosz kormánygép Havannából Moszkvába szinte egész Európát megkerülve Grönland felett…
-
Harminchat év után földre került a Boeing flotta
Az Air Serbia koronavírus okozta veszteségei miatt szükségessé vált feltőkésítésének egyik feltétele a szerkezetátalakítás. A létszámcsökkentés mellett a terv része a flottaoptimalizálás. Még februárban megszületett a döntés a Boeing flotta leállításáról. A légitársaság a YU-AND lajstromjelű Boeing 737-300-as repülőgépet a Repülési Múzeumnak adja. A repülőgép 1985. augusztusban került a JAT légitársasághoz, az első 300-as volt a jugoszláv társaságnál és Európában is. Új repülőgéptípus keresése A JAT Boeing 737-300 repülőgéptípusának története 1984-ig nyúlik vissza. A légitársaság új repülőgépet keresett az európai, mediterrán hálózatához, amivel a DC-9-es és a Boeing 727-es flottát felváltanák. Az akkori legrégebbi DC-9-es tizennégy, a B727-es tíz éves volt. A fő cél az volt, hogy olyan repülőgéptípust…
-
A repülés szabadkai úttörője
Louis Blériot francia pilóta, aki 1909. július 25-én először repülte át a La Manche csatornát, még ugyanazon évben, október 17-én repülőbemutatót tartott Budapesten mintegy kétszázezer néző előtt. Szinte napra pontosan egy évre rá, 1910. október 16-án emelkedett a levegőbe Szabadkán Szárits János (Ivan Sarić) a maga építette repülőgéppel. Kerékpáros versenyzőként jutott el 1909-ben Párizsba, látta Blériot gépét és amikor elhagyta Franciaországot, nem tudta kiverni a fejéből. Teljesen lenyűgözte és úgy döntött, hogy készít valami hasonlót. A repülőgép tervezése, építése Szabadkára visszatérve elkezdte építeni saját repülőgépét, amely majdnem azonos volt azzal, amellyel Blériot repült, de mégsem teljesen ugyanaz. Ismerősök révén Olaszországból beszerzett egy háromhengeres Anzani motort, ugyanolyat, mint a francia repülőgépen,…
-
A JAT utolsó járata Stockholmból Belgrádba
Az ENSZ Biztonsági Tanács 1992. május 30-i 757. számú határozata gazdasági szankciókat vezetett be Szerbiával és Montenegróval szemben. A határozat értelmében a tagállamok megtagadták minden jugoszláviai repülőgéptől a fel-és leszállási, az átrepülési engedélyt, és május 30. után megszakítottak minden kapcsolatot a jugoszláv légierővel. A szankciók közé tartozott a jugoszláv labdarúgó válogatott kizárása az 1992 évi Európa-bajnokság versenysorozatából. A válogatott már elutazott Svédországba, ám a határozat miatt a futballistáknak, a vezetőknek, a velük utazó újságíróknak vissza kellett térniük Jugoszláviába. A szankciók május 30-án 0 órakor léptek életbe, ezért a JAT úgy döntött, hogy május 29-én még elindít értük egy repülőgépet Stockholmba. A JU 382/381 számú különjárat a szankcióbizottság jóváhagyásával 10 órakor…