-
Sportrepülőtérré tennék Tito egykori katonai csodáját
A Bihać melletti Plješavica-hegy mélyén található az egykor legjobban felszerelt jugoszláv katonai repülőtér, a Željava. A maga korában Európa három legmodernebb katonai repülőtereinek egyike volt. Egyes adatok szerint négymilliárd dollárt fektettek be Tito katonai csodájának megépítésébe. Ez szolgált biztosítékul az akkori Szovjetunió esetleges támadásai ellen. A jugoszláv néphadsereg 1992. május 17-én 56 tonna robbanóanyaggal megsemmisítette, használhatatlanná vált, az idő pusztítása pedig teljesen lerombolta a belsejét. 2011-ben Una-Sana kanton miniszterelnöke, Hamdi Lipovač bejelentett egy elképzelést, hogy egy korszerű cargo repülőtér épüljön. A beruházás költsége és a megtérülés esetlegessége miatt a projekt nem valósult meg. Úgy tűnik azonban, hogy a három évtizedes alvás után Željava ébredezik a határ mindkét oldalán. A horvát…
-
12 perc a biztonságos légtérig
1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak. A NATO beavatkozás előzménye A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás, Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Milošević-nek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt…
-
Hat hamis bombafenyegetés az Air Serbia járatain
Nehéz napjai vannak az Air Serbiának. Egy hét alatt hat járatára érkezett bombafenyegetés, szerdán két járatra is. Egy közös van bennük, ezek Belgrád-Moszkva járatok. A fenyegetések szerencsére mind hamisnak bizonyultak. Az Európai Unió az orosz-ukrán háború miatt megtiltotta a légiforgalmat az orosz légitársaságoknak és repülőgépeknek. Válaszlépésként Oroszország 36 ország légitársaságai előtt zárta le légterét, az Európai Unió mind a 27 tagállama előtt. Az Európa Tanácsnak nincs eszköze, hogy késleltesse Szerbiát a szankciók bevezetésével, így a szerb légitársaság Európában egyedüliként fenntartja, sőt az Aeroflottól átvéve annak slotjait, jelentősen – heti nyolcról tizenötre – emelte járatai számát. A járatok teltházzal üzemelnek, márciusra már szinte nem lehet jegyet kapni, egy-egy napra vehető még…
-
A balkáni légitársaságok és Oroszország a szankciók szorításában
Az Oroszország elleni szankciók egyik első döntése volt, hogy az Európai Unió felfüggesztette a polgári légiforgalmat Oroszországgal. Elsőként a szomszédos balti országok, és Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Bulgária jelentette be, hogy az orosz gépek ezután kerülőutakra kényszerülnek, de február 28-tól az Unió teljes légterét lezárták előttük. A tiltás minden orosz jogi vagy természetes személy tulajdonában lévő, lízingelt vagy ellenőrzése alatt álló légijárműre vonatkozik. Magasabb költségek, hosszabb repültidő A szankciókhoz az Unión kívüli országok is csatlakoztak, mint Nagy-Britannia, Macedónia, Montenegró vagy Kanada. Voltak járatok, amiket útközben ért a tiltás, egy Rosszija gép Zágrábból Szentpétervárra Szerbián, Észak-Macedónián, Görögországon és Törökországon keresztül, az IL-96-os orosz kormánygép Havannából Moszkvába szinte egész Európát megkerülve Grönland felett…
-
Harminchat év után földre került a Boeing flotta
Az Air Serbia koronavírus okozta veszteségei miatt szükségessé vált feltőkésítésének egyik feltétele a szerkezetátalakítás. A létszámcsökkentés mellett a terv része a flottaoptimalizálás. Még februárban megszületett a döntés a Boeing flotta leállításáról. A légitársaság a YU-AND lajstromjelű Boeing 737-300-as repülőgépet a Repülési Múzeumnak adja. A repülőgép 1985. augusztusban került a JAT légitársasághoz, az első 300-as volt a jugoszláv társaságnál és Európában is. Új repülőgéptípus keresése A JAT Boeing 737-300 repülőgéptípusának története 1984-ig nyúlik vissza. A légitársaság új repülőgépet keresett az európai, mediterrán hálózatához, amivel a DC-9-es és a Boeing 727-es flottát felváltanák. Az akkori legrégebbi DC-9-es tizennégy, a B727-es tíz éves volt. A fő cél az volt, hogy olyan repülőgéptípust…
-
A repülés szabadkai úttörője
Louis Blériot francia pilóta, aki 1909. július 25-én először repülte át a La Manche csatornát, még ugyanazon évben, október 17-én repülőbemutatót tartott Budapesten mintegy kétszázezer néző előtt. Szinte napra pontosan egy évre rá, 1910. október 16-án emelkedett a levegőbe Szabadkán Szárits János (Ivan Sarić) a maga építette repülőgéppel. Kerékpáros versenyzőként jutott el 1909-ben Párizsba, látta Blériot gépét és amikor elhagyta Franciaországot, nem tudta kiverni a fejéből. Teljesen lenyűgözte és úgy döntött, hogy készít valami hasonlót. A repülőgép tervezése, építése Szabadkára visszatérve elkezdte építeni saját repülőgépét, amely majdnem azonos volt azzal, amellyel Blériot repült, de mégsem teljesen ugyanaz. Ismerősök révén Olaszországból beszerzett egy háromhengeres Anzani motort, ugyanolyat, mint a francia repülőgépen,…
-
A JAT utolsó járata Stockholmból Belgrádba
Az ENSZ Biztonsági Tanács 1992. május 30-i 757. számú határozata gazdasági szankciókat vezetett be Szerbiával és Montenegróval szemben. A határozat értelmében a tagállamok megtagadták minden jugoszláviai repülőgéptől a fel-és leszállási, az átrepülési engedélyt, és május 30. után megszakítottak minden kapcsolatot a jugoszláv légierővel. A szankciók közé tartozott a jugoszláv labdarúgó válogatott kizárása az 1992 évi Európa-bajnokság versenysorozatából. A válogatott már elutazott Svédországba, ám a határozat miatt a futballistáknak, a vezetőknek, a velük utazó újságíróknak vissza kellett térniük Jugoszláviába. A szankciók május 30-án 0 órakor léptek életbe, ezért a JAT úgy döntött, hogy május 29-én még elindít értük egy repülőgépet Stockholmba. A JU 382/381 számú különjárat a szankcióbizottság jóváhagyásával 10 órakor…
-
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt, az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…
-
Szarajevói interjú Váradi Józseffel
A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet. Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…
-
Szervezett szállítás a Wizzair összes járatára Boszniában
Terjeszkedik a Wizzair Bosznia-Hercegovinában. Júniustól Banja Lukából is lehet repülni Bázelbe, Dortmundba, Eindhovenbe, Malmöbe és Stockholmba. A boszniai Szerb Köztársaság fővárosában mellettük erőteljesen jelen van a Ryanair is. Az ír low cost légitársaság járatai Bergamoba, Berlinbe, Brüsszelbe, Göteborgba, Frankfurtba, Memmingembe és Bécsbe repülnek. A Wizzair Szarajevóból június elejétől kilenc célállomásra indul: Bázelbe, Brüsszelbe, Dortmundba, Memmingembe, Eindhovenbe, Koppenhágába, Göteborgba, Stockholmba és Párizsba. Hogy az utasok gyorsan és biztonságosan eljussanak a repülőtérre, a Wizzair és a Ryanair is megállapodott a Balkan Transfer boszniai vállalkozással. A társaság Split és Pula után Szarajevó, Tuzla és Bajna Luka repülőterén is a két légitársaság hivatalos partnere lett. A kisbuszokkal közeli és távolabbi helységekből biztosítják, hogy az…