-
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt, az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…
-
Szarajevói interjú Váradi Józseffel
A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet. Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…
-
Szervezett szállítás a Wizzair összes járatára Boszniában
Terjeszkedik a Wizzair Bosznia-Hercegovinában. Júniustól Banja Lukából is lehet repülni Bázelbe, Dortmundba, Eindhovenbe, Malmöbe és Stockholmba. A boszniai Szerb Köztársaság fővárosában mellettük erőteljesen jelen van a Ryanair is. Az ír low cost légitársaság járatai Bergamoba, Berlinbe, Brüsszelbe, Göteborgba, Frankfurtba, Memmingembe és Bécsbe repülnek. A Wizzair Szarajevóból június elejétől kilenc célállomásra indul: Bázelbe, Brüsszelbe, Dortmundba, Memmingembe, Eindhovenbe, Koppenhágába, Göteborgba, Stockholmba és Párizsba. Hogy az utasok gyorsan és biztonságosan eljussanak a repülőtérre, a Wizzair és a Ryanair is megállapodott a Balkan Transfer boszniai vállalkozással. A társaság Split és Pula után Szarajevó, Tuzla és Bajna Luka repülőterén is a két légitársaság hivatalos partnere lett. A kisbuszokkal közeli és távolabbi helységekből biztosítják, hogy az…
-
Város a város alatt. A maribori Luftfahrtwerke Steiermark
Sokan, még maguk a mariboriak sem tudják, hogy a város alatt van a volt Jugoszlávia egyik legnagyobb alagútlabirintusa. Az alagút néhány éve látogatható, a 12 fokos, állandóan nedves alagútba kilencven lépcsőfokon jutnak le 15 méter mélyre az érdeklődők. De mit is rejtett az alagút? Az alagútrendszert a német hadsereg építette a második világháború idején. Eredetileg menedékhelyként szolgált volna a szövetségesek bombázása ellen, később azonban igazi földalatti gyárrá lett. Az építőknek, az ott dolgozóknak szigorúan tilos volt róla beszélni, és hogy ezt ne felejtsék el, a munkakönyv hátsó borítója is erre figyelmeztetett: „Tedd a kezed a szádra és ne beszélj!” A német hadsereg 1941. április 6-án foglalta el Maribort, a Dráva-menti…
-
Jugoszlávia első női pilótája a Jumbo balülésében
Nem volt könnyű eljutnia álma megvalósításához Jugoszlávia első női kereskedelmi pilótájának. Karrierje kezdetén valódi szélmalomharcot vívott az előítéletekkel csak azért, mert nő. A kezdetek A szlovén Marjana Dežnak 17 éves korában Lesceben kezdett el vitorlázó repülni, és 1976-ban elhatározta, hogy repülős iskolába megy. Abban az időben csak két pilótaiskola volt, az egyik a JAT akadémia Belgrádban, a másik mindenki más számára Zágrábban. A nagymama kivételével az egész család ellenezte a döntését, apja azt mondta, ha Ljubljanában marad, mindent megkap, ha elmegy Zágrábba, akkor magának kell eltartania magát. A nagymama azonban az apa kijelentésére, miszerint nincsenek nők a repülésben azt mondta: “Mit számít, hogy nincsenek? Itt a mi Marjanánk, ő…
-
Eladták az Adria Airways márkanevet
Elkelt az Adria Airways márkanév. Tulajdonosa az Egyesült Arab Emírségek állampolgára, Munif Otman Tarmum lett, aki 33 400 eurót fizetett érte. Ez volt a harmadik próbálkozás az eladásra, az eredeti vételi ár 100 000 euró volt, februárban ennél lényegesen kevesebbért kelt el az öt védett nevet, a logót és a domain nevet tartalmazó csomag. A védjegy és a logók 2024-ig érvényesek, a nemzetközi lajstromozás 2026-ig. Az arab üzletember számos pénzügyi alapban és vállalatban töltött be fontos vezetői pozíciókat. Társalapítója volt az Abu Dhabi Equity Partners Fundnak (ADEP), amely évekkel ezelőtt 25 millió dollárt fektetett 70 000 szarvasmarha tenyésztésébe Brazíliában. Az Egyesült Arab Emírségek Állami Vagyonkezelő Alapjának igazgatóságának elnöke, korábban az Abu Dhabi Befektetési…
-
Padlóra küldik a Croatia Airlinest?
A Ryanair bejelentette, hogy két repülőgéppel új bázist nyit Zágrábban, ezzel egyidejűleg 36 járat nyitását 12 útvonalon: Brüsszel, Párizs, Dortmund, Frankfurt, Karlsruhe, Memmingen, Milánó, Podgorica, Róma, Oslo, Göteborg és London. Zágrábon kívül még egy bázis lesz Horvátországban, Zadarban, ami szezonálisan fog működni, ezen kívül a nyári menetrendi időszakban repülnek Dubrovnikba, Splitbe és Pulába. A Ryanair által Zágrábból meghirdetett 12 útvonal közül a Croatia Airlines már nyolcon repül, és néhány más légitársaság is, például az Air France Párizsba. Csak Göteborg, Podgorica, Karlsruhe és Dortmund új. Az ír low cost légitársaság minden bizonnyal megrendíti a horvát légiközlekedési piac jelenlegi viszonylagos békéjét, és az sem kétséges, hogy a legnagyobb csapást a Croatia Airlines…
-
Az egykori katonai csoda – Željava
Van egy falu Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán, a Plješivica- hegy lábánál, a Plitvicei-tavak és Bihać közelében: Željava. Titkos katonai objektum, földalatti repülőtér épült itt a volt Jugoszláviában. 1990-ig negyven stratégiai objektumot építettek országszerte, amik akkor az államnak 90 milliárd dollárba kerültek. Željava volt a legdrágább projekt. Jugoszlávia felbomlása után különleges jogi helyzet alakult ki: a radarállomás, a földalatti objektum egy része, az 1-es, 3-as, 4-es pályák egy része Horvátországhoz, míg a 2-es, 5-ös pályák telekkönyvileg Boszniához, Bihaćhoz tartoznak. Az előkészületek Jugoszlávia a második világháború után sem a NATO-hoz, sem a Varsói Szerződéshez nem csatlakozott, az el nem kötelezett országok tagjaként maga kívánt gondoskodni védelméről. A katonai-politikai vezetés 1954-ben döntött…
-
Húsvét a pristinai Hotel Hollywoodban
Szarajevói kiküldetésünk ideje alatt (2000-2004) a Malév vezetésében ismételten jelentős változások álltak be, hetedik vonalbeli emberek jutottak döntési pozícióba, akiket a valódi szakemberek a legveszélyesebbnek tartanak. Ők azok, akik ostobák, tudásuk korlátozott, viszont hatalmuk van. A kicsit értelmesebbje érzi, hogy túl nagy a kabát, de sokan még azt sem, és a vezetői, szakmai kompetenciájuk hiányát arroganciával, a másik megalázásával, vezetői státuszukból eredő döntésük megkérdőjelezhetetlenségével kompenzálják. Nagyjából ilyen vezetői voltak a külföldi értékesítési osztálynak, amikor a nemzeti légitársaság 2003. április 1-jén menetrendszerinti járatot indított Pristinába, és a képviselet, az állomás felállítására, az üzemelés beindítására Lacit nevezték ki a koszovói fővárosba, és küldték át Szarajevóból. Mi ott maradtunk a két gyerekkel,…
-
Felgyújtották a bukaresti Malév irodát
Olvastam a megemlékezéseket az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről, látom a facebook falamon a híreket, hogy közterületet neveznének el Puczi Béláról, és eszembe jut, ez volt az a dátum, amikor megint megváltozott a hangulat Romániában és Bukarestben is. Kétezer-nyolcszázhat napot töltöttünk Romániában, ennek több mint a fele Ceausescu uralkodásának idejére esett. Nem mondom, hogy közvetlen atrocitások értek (de, néha), nem mondom, hogy zaklattak (de, gyakran), nem mondom, hogy nem figyeltek (de, mindig), DE volt néhány nap, amikor jó volt magyarnak lenni Bukarestben. Az egyik 1990. január 2. volt, amikor megérkeztünk a decemberi események – nem tudom azt írni, hogy forradalom, nem tudom azt írni, hogy háború, nem tudom azt írni, hogy…