-
Ünnepnapok káosza Boszniában
A balkáni média vérmérsékletének megfelelően kommentálta a boszniai Szerb Köztársaság napjának, január 9-ének ünneplését. 1992-ben ezen a napon a szarajevói parlamentben a szerb képviselők egyoldalúan elfogadtak egy nyilatkozatot Bosznia-Hercegovina Szerb Népi Köztársaság kikiáltásáról, deklarálták a Szerb Köztársaság megalakítását azzal a céllal, hogy csatlakozzanak a már szétesőben lévő Jugoszláviához. Az önjelölt köztársaság élén Radovan Karadžić, Biljana Plavšić és Momčilo Krajišnik állt, akiket később a hágai nemzetközi bíróságon háborús bűncselekményekért elítéltek. A bosnyák és horvát képviselők nem fogadták el a nyilatkozatot, ez a két nép január 9-ét a boszniai háború kezdetének, a nemszerb lakosság elleni etnikai tisztogatás, háborús bűnök és népirtás kezdetének tekinti. Az Alkotmánybíróság 1992. február 28-án megsemmisítette a nyilatkozatot, és…
-
A MOHelénre emlékezünk
1975. január 15-e fekete nap az egykori nemzeti légitársaság történetében és szívszorító emlékezés mindenkinek, aki akkor már ott dolgozott. Mert erről a katasztrófáról nem az újságból értesültek, nem a televízióban láttak borzalmas képeket, azon a napon a tragédia fizikai közelségbe került. Sok kollégám a munkahelyétől alig néhány méterre veszítette el barátait, munkatársait. Napok óta rossz idő volt, a berlini járat visszaútját előbb január 14-re, majd a továbbra is kedvezőtlen időjárás miatt 15-re módosították. Aznap délután két járat indult Schönefeldről, a MA801 és a MA801A, ami utasok nélkül repült haza. Mindkét repülőgép rendben elindult, majd útközben Budapest ismét romlást jelentett, kitérő repülőterek jöttek szóba: Prága, Debrecen. Az utasokkal érkező MA801-es járat…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy rejtélyes légibaleset
Sportrepülőtérré tennék Tito egykori katonai csodáját
A mi maléves Zsigulink
-
A Montenegro Airlines leállásáról
Mindig fájdalmas egy légitársaság leállításáról olvasni. December 26-án leállt Montenegro nemzeti légitársasága, a Montenegro Airlines (YM). Az új kormány néhány nappal előtte hozta meg a döntést, hogy nem finanszírozza tovább egy olyan társaság működését, aminek egy heti üzemeléshez elengedő tartaléka sincs. A légitársaság évek óta veszteséges, bár az elmúlt két évben az üzleti veszteségek csökkentek, a flotta egységesült, beruházások történtek a vállalat új arculatának kialakításába. A pénzügyi katasztrófa közvetlen oka azonban az volt, hogy a hazai versenyvédelmi ügynökség kimondta, hogy az állam által 2012 óta nyújtott 155 millió euró támogatás törvénytelen volt. Szerbia-Montenegró 1994-ben alapította a Montenegro Airlinest, az első járat 1997. május 7-én szállt fel. A flotta ma három…
Ezeket is érdemes megnézni
Felderítő úton Szarajevóban 1999-ben
Hatmillió fegyver a civileknél
Húsvét a pristinai Hotel Hollywoodban
-
Földrengések a szomszédban
„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus. A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota. A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és…
-
Gyilkos járvány a korona előtt
Európában a koronavírus megjelenése előtt az elmúlt fél évszázad utolsó járványa volt 1972-ben Jugoszláviában a feketehimlő (variola, vagy variola vera) járvány. Százhetvenöten fertőződtek, negyvenen haltak meg a súlyos betegségben. Az egészségügyi dolgozók néhány hét alatt tizennyolcmillió embert oltottak be. Az első megbetegedést a koszovói Damjana faluban rögzítették. A prizreni Ibrahim Hoti mekkai zarándokútról tért vissza, a gyengeséget és a fáradtságot ezért az utazásnak tulajdonította. Napokig lázas volt, kiütései voltak, a himlő enyhébb formáját élte túl, de akaratlanul is elkezdte terjeszteni a fertőzést. A feketehimlő egy nagyon fertőző betegség, amit a himlő vírus okoz. Lappangási ideje 12–14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek, néhány nap elteltével a láz mérséklődik, de…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói olimpiai múzeum
Wellness szálló a volt koncentrációs táborban
A szarajevói háborús alagút
-
Művészek a háborúban
A negyedszázada véget ért, közel négy évig tartó szarajevói ostrom ismert és ismeretlen hősei voltak a városvédők mellett a művészek. Ők voltak azok, akik gondoskodtak arról, hogy a városban élők ne veszítsék el teljesen szellemi identitásukat, az ő képeik járták be a világot és hívták fel a figyelmet a kis ország szenvedéseire. A háborúval szembeni ellenállás egyik formája lett a kultúra és a kreativitás. Aktivizálódtak színészek, írók, zenészek, festők. Voltak színházi előadások, koncertek, kiállítások, könyvbemutatók. Úgy dolgoztak, mintha minden új alkotás az utolsó lenne az életben, ami lássuk be, nagyon is reális esély lehetett. A romokon játszó zenészek képei, a tudósítások a zsúfolt színházakban gyertyafénynél játszott háborúellenes előadásokról, a külföldi…
-
A szarajevói Teleki Blanka
Bosznia-Hercegovina első nőiskolájának alapítója, első női írója, első női tanítója, a női egyenjogúság harcosa volt Hajji Staka Skenderova szerb ortodox apáca. Amikor az írás, olvasás tudománya szinte kizárólag a gazdag férfiak előjoga volt, 1858-ban megnyitotta a Szent Száva lányiskolát Szarajevóban. Megírta A boszniai krónikát (1825-1856), beszélt oroszul és törökül, egy ideig asszisztensként dolgozott a bosznia-hercegovinai orosz konzulátuson. Családja a szerb Prijepolje városból költözött Szarajevóba. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mikor született, egyes írások szerint 1828-ban, mások szerint 1831-ben. Legtöbben ez utóbbit fogadják el hitelesnek. Arról sincsenek hivatalos írásos feljegyzések, hogy bármilyen iskolában tanult volna, feljegyzések arról írnak, hogy autodidakta módon tanult meg írni, olvasni. Úgy emlegették, hogy a lány, aki…
-
A volt Jugoszlávia legsúlyosabb légikatasztrófája
A volt Jugoszlávia polgári légiközlekedésének legsúlyosabb katasztrófája történt 1981. december 1-jén Korzikán. Lezuhant az Inex-Adria légitársaság JP-1308 járatszámú, YU-ANA lajstromjelű MD-81-es típusú repülőgépe. A 173 utas és a hétfőnyi személyzet életét vesztette. 1981. december 1. kedd volt, Jugoszlávia születésnapjának ünnepe miatt nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Az Inex-Adria egynapos korzikai utat kínált a saját és a Kompas utazási iroda alkalmazottainak. A Ljubljanából Ajaccioba közlekedő charter járat tele volt. Az időjárás Korzika felett ködös, esős és szeles volt, de a szerencsétlenségnek nem ez volt az oka. A vizsgálat megállapításai szerint a balesetet valószínűleg a személyzet és a repülésirányítás közötti kommunikációs félreértés okozta. Az irányítás állítólag úgy vélte, hogy a gép a tenger…
-
Negyvenöt évvel ezelőtt kapott Nobel-díjat a szarajevói Vladimir Prelog
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1975. december 12-én Vladimir Prelog kémiai Nobel-díjat kapott, ennek tiszteletére a bosnyák-horvát föderációban ez a nap a tudomány napja. Prelog 1906-ban született Szarajevóban, szülei válása után édesapjával 1915-ben Zágrábba költözött. Ott kezdte el a középiskolát, a harmadik osztályt azonban már Eszéken járta. Ottani tanárának, Ivan Kurijának köszönhetően kezdett el érdeklődni a kémia iránt. Még nem volt 16 éves, amikor a Chemiker Zeitungban megjelent első tudományos kémiai munkája. Érettségi után édesapja kérésére Prágában folytatta tanulmányait, vegyészmérnöki diplomát szerzett, 1929-ben pedig doktori fokozatot. Egy ideig G. J. Dřiza prágai vegyipari nagykereskedő laboratóriumában dolgozott. Ő volt a felelős azon ritka vegyi anyagok gyártásáért, amelyek akkor még nem voltak kereskedelmi…
-
Wellness szálló a volt koncentrációs táborban
Višegrad a boszniai Szerb Köztársaság keleti részén fekvő, festői környezetű kisváros. A 16. században épült hídat Ivo Andrić tette világszerte ismertté a Híd a Drinán című regényével. Ide álmondta és építette Emir Košturica Andrićgradot és ez az a város, aminek környékéről az Oszmán Birodalom legtöbb nagyvezére származott. És ez az a város (igaz, Bosznia-Hercegovinában nem az egyetlen), ahol a háború alatt koncentrációs táborként használt szállodát wellness szállóként üzemeltetik. Egy idegenvezető szerint a Vilina Vlas gyógyfürdő „tökéletes hely egy romantikus estéhez”. Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. A boszniai háború idején, 1992-ben Vilina Vlas parancsnoka Milán Lukić, a Fehér Sasok szerb félkatonai csoport vezetője volt, de ott voltak Arkan és Šešelj…
