-
Amikor a szarajevói stadion fölött nem labdák, hanem golyók repültek
A háború sújtotta városokban az emberek igyekeznek a mindennapjaikat kicsit élhetőbbé tenni, akárcsak rövid időre is kizárni a külvilág borzalmait. Nem volt ez másképp harminc évvel ezelőtt Szarajevóban sem, ahol a város Grbavica kerületében lévő stadion felett a labdák helyett a golyók repültek. A városnak két jelentős, rivális labdarúgó klubja van, az FK Sarajevo és a kékek, az FK Željezničar. Utóbbiak otthona a Grbavica stadion. A Željezničar az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező klub az egykori Jugoszlávia területén. Tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az egyik legnagyobb sikert 1972-ben érte el, amikor megnyerte a „nagy négyes”, a Crvena Zvezda, a Partizan, a Dinamo és a Hajduk által uralt nemzeti bajnokságot. 1985-ben UEFA…
-
Mikor és miért jöttek az oroszok a Balkánra?
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának februári 24-i kezdete óta tartó orosz kivándorlási hullám új lendületet vett azután, hogy Putyin szeptember 21-én a második világháború után először elrendelte a mozgósítást. Sokan keltek útra, akik nem akarnak részt venni a háborúban. A célország kiválasztásának fontos előfeltétele a vízummentesség, különösen, mióta az Európai Unió országai szigorították az orosz állampolgárok beutazási feltételeit, és a légi összeköttetés. Belgrád február óta az egyetlen elérhető európai repülőtér Oroszországból. Migráció a Balkán és Oroszország között A Balkán és Oroszország közötti migráció esetenként kétirányú volt, amit a geopolitikai változások, a gazdaság és a háborúk szabtak meg. Szent Száva – akkor Rastko Nemanjić – már a 12. században érintkezett orosz…
Ezeket is érdemes megnézni
Novak Djoković a csúcson
Strasbourgra értek a szerbiai egyetemisták
Novak Djoković aranyvízumot kapott Görögországban
-
„Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić
Legalábbis ezt állítja Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság újra megválasztott elnöke. Levelet írt Hágába a Büntetőbíróságok Nemzetközi Fennmaradó Mechanizmusa elnökének, Graciela Gati Santanának. Arra kérte, hogy befolyását felhasználva „hasson oda” a brit kormánynál a Karadžić elleni „börtönterror” megállítására. Az egykori boszniai szerb elnök a Nagy-Britanniához tartozó Wight-sziget börtönében tölti életfogytiglani börtönbüntetését. Dodik szerint nincs indok arra, hogy a büntetésvégrehajtás szerinte rendkívül embertelenül bánjon Karadžić-csal és megtagadja tőle a nemzetközi egyezmények által biztosított alapvető emberi jogokat. Úgy véli, hogy a Mechanizmus elnökének haladéktalanul független bizottságot kell küldeni a Wight-szigetre, hogy személyesen ellenőrizzék, milyen körülmények között tölti büntetését Karadžić, és közvetlenül beszéljenek vele. Dodik biztos abban, hogy beigazolódnak a lelki kimerültségre…
-
Az EX YU nemzeti légitársaságai jelentős hálózatbővítésre készülnek
A volt Jugoszlávia mindhárom nemzeti légitársasága jelentős hálózatbővítést tervez. Air Serbia Az Air Serbia bővíti együttműködését a Turkish Airlines-szal. A Belgrád-Isztambul és az Ankara-Belgrád mellett menetrend szerinti járatokat indítanak Izmir és Belgrád között. A téli szezonban a szerb légitársaság a jelenlegi heti tíz isztambuli járatát tizenhétre emeli. A Turkish Airlines ezen a vonalon napi három járatot üzemeltet. A szerb légitársaság Belgrád mellett heti két járatot indít Isztambulba Kraljevo-Moravából és Nišből. A 2023-as nyári menetrendi időszakban a tervek szerint Belgrád és Isztambul között heti 42 járat közlekedik, amin fele-fele arányban osztozik a szerb és a török légitársaság. New York mellett újabb tengerentúli járatot indítanak heti kétszer Chicagoba, de piackutatásokat végeznek Azerbajdzsán,…
-
Iskola ostrom idején – Szarajevó
A pedagógusok világnapja alkalmával eszembe jutottak a gyerekek szarajevói tanárai, akik közül többen a háború alatt is tanítottak. A boszniai főváros 1992-től 1995-ig tartó négy éves ostroma alatt az iskolák nem működtek, ennek ellenére diákok tízezrei tanultak nem „szabvány szerinti” tantermekben, sokszor életük kockáztatásával. Humanitárius segélyek A háború kitörése váratlanul érte az oktatást. Ott álltak a pedagógusok néhány tankönyvvel, órákra felkészítő anyagokkal, és a diákok néhány füzettel, tollal és könyvvel. Amikor már megindultak a humanitárius segélyszállítmányok, akkor érkeztek tankönyvek, füzetek, ceruzák, egyéb iskolai felszerelések. A hiányok pótlására utcai árusoktól is vásároltak régi tankönyveket. Nem szabványos tantermek A háborús körülmények miatt az Oktatási Titkárság nem ragaszkodott ahhoz, hogy a diákoknak iskolába…
-
A Belgrádi Nagydíj a II. világháború árnyékában
Nyolcvanhárom év után ismét versenyautó dübörgött Belgrád utcáin. A szerb fővárosban a Red Bull Show Run alatt David Coulthard brit Forma-1-es pilóta Sebastian Vettel bajnoki címet nyert RB7-es autójával hajtott az Egyetem tértől a Terazijeig. Nyolcvanhárom évvel ezelőtt Nem sokkal Hitler hatalomra jutása után Németország hatalmas erőforrásokat pumpált a motorsportba. Az Adolf Hühnlein vezette Nemzeti Szocialista Motoros Testület (NSKK) az Auto Uniont és a Mercedes-Benzt évente 500 000 birodalmi márka erejéig finanszírozta. A világ versenypályáit a Silberpfeilen, az Ezüstnyilak uralták, a háború előtti Grand Prix versenyeken 1935 és 1939 között minden Európa-bajnoki futamot megnyertek. 1939-re a háború előszele elérte az autóversenyzést. A szezon elején Mussolini megtiltotta az olasz pilótáknak,…
-
Erzsébet királynő történelmi látogatása Jugoszláviában
II. Erzsébet királynő ötven évvel ezelőtt, 1972-ben Fülöp herceg és Anna hercegnő kíséretében ötnapos látogatáson járt Jugoszláviában. A királynőnek ez volt az első látogatása egy kelet-európai kommunista országban, amiért egyes nyugati médiákban éles kritikával illették. Belgrádban Josip Broz Tito vendégei voltak, aminek kapcsán még tartja magát az a történet, hogy a jugoszláv elnök arra utasított, hogy a szálláshelyként szolgáló Fehér Palota környékén fogják össze a békákat, hogy azok ne zavarják a királynő pihenését. Meglepetésre azonban II. Erzsébetnek ez egyáltalán nem tetszett. – “Nagyon szép itt, de meglep, hogy itt nincsenek békák. Békákat hallgatva nőttem fel, a hangjuk nagyon megnyugtat” – mondta állítólag Titonak, aki ezután visszavonta a parancsot. A beszámolók…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó szafari
A volt Jugoszlávia legsúlyosabb légikatasztrófája
Egy szerelem emlékére emelt épület
-
És megindultak a NATO fegyveres erői – a szarajevói Markale piac elleni támadás évfordulójára
1992 óta gyilkolták egymást a délszláv polgárháborúban szerbek, horvátok, bosnyákok, a nemzetközi közösségek békefenntartókat küldtek szinte semmi jogosítással, béketerveket dolgoztak ki, amiket valamelyik fél biztosan nem írt alá, és folyt az öldöklés. Szarajevó 1992 május óta blokád alatt volt, az emberek éheztek és fáztak. A belvárosban lévő Markale csarnok mögött lévő Városi piac egyike volt azoknak a helyeknek, ahol az ostrom ideje alatt is be lehetett szerezni élelmiszert. Támadások a piac ellen 1995. augusztus 28-án délelőtt 11 órakor öt erős robbanás hallatszott. A 120 mm-es löveggránátokat a Trebević irányából lőtték ki, a piac északi bejáratánál robbantak fel. Negyvenhárom embert megöltek, több mint 84-et megsebesítettek. Nem ez volt az első támadás…
-
A boszniai háború hős könyvtárosa
Harminc évvel ezelőtt, 1992. augusztus 25-26-ra virradó éjszaka a boszniai Szerb Köztársaság hadserege lángba borította Szarajevó szimbólumát, a Vijećnicat. A város három évtizeddel később emléktáblát állított egy könyvtárosnőnek, Aida Buturovićnak. Aida a boszniai háború kitörésekor a Nemzeti Könyvtárban dolgozott, mint a nemzetközi dokumentumcseréért felelős könyvtáros, és közben az egyetem Általános Irodalmi és Filozófiai Tanszékén a doktori disszertációján dolgozott. Azon az augusztusi éjszakán kollégáival, szarajevói lakosokkal együtt igyekezett megmenteni néhány ritka kéziratot a könyvgyűjteményből. Augusztus 26-án hazafelé menet egy repeszgránát megölte. Andras Riedlmayer, a Harvard könyvtárosa 1994-ben kezdeményezte a Kéziratgyűjtési projektet azzal a céllal, hogy Aida nővérének, Amila Buturovićnak segítségével összegyűjtsék a tűz során leégett kéziratokat tartalmazó mikrofilmeket. Riedlmayer egyszer…
-
A boszniai Keraterm koncentrációs tábor egyetlen éjszakája
Haláltábor. Én azon szerencsés nemzedék tagja vagyok, akik ezt a szót a II. világháború történelmét tanulva a könyvekből ismertem meg. Majd már felnőtt fejjel, a délszláv háború idején újra megtanultam. Negyvenhét évvel a második világháború után Európában újra haláltáborokat hoztak létre. Bosznia-Hercegovina területén hat koncentrációs tábor működött. Az Omarska és a Trnopolje táborok mellett a Keraterm volt az egyik leghírhedtebb. A tábort a prijedori válságstáb határozatára hozták létre az egykori kerámiagyár területén, a korábban késztermékek raktárának használt helyiségekben, amiket egytől négyig jelöltek. Működtetéséért a prijedori közbiztonsági központ és a katonai rendőrség volt a felelős. Ők adták a tábor személyzetét. A táborba főleg a Matarusko Brdon élőket vitték, illetve a Sana…
