• Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása

    Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia

    Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…

  • EX-YU,  Szerbia

    A szerb turisták idei slágere Albánia

    Egyes szerb politikusok nehezményezik, hogy az országban egyre többen választják úticélnak az albán tengerpartot. A szerb turisták hagyományosan kedvelt nyaralóhelye Görögország, de az idei szezon igazi slágere az albán partvidék. Az utazási irodákat elárasztják a foglalások. Az érdeklődés óriási lett, amikor az első turisták visszatértek Albániából és megosztották benyomásaikat. Tele vannak dicsérettel, a házigazdák kedvesek, a tenger gyönyörű, és ami a legfontosabb – az árak megfizethetők. Míg 2018-2019-ben három-ötezer között volt az Albániába utazók száma elsősorban Szerbia déli részéről, Novi Pazar környékéről, addig 2020-ban már mintegy húszezer Szerbiából érkezett turistát regisztráltak Albániában. Az ügynökségek szerint a tendencia folytatódik, idén hatvan-hetvenezer turistára számítanak. Ez év januártól a szerb állampolgárok csak biometrikus…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A mostari Öreg-híd

    A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…

  • Egyéb

    Kurban bajram a lelki békesség ünnepe

    Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe. Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata. Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst…

  • Egyéb

    Mekkai zarándoklat

    A járvány miatt külföldi zarándokokat 2021-ben sem engednek Mekkába. Összesen hatvanezer 18 és 65 év közötti beoltott szaúd-arábiai lakos vehet részt rajta. A koronavírus-járvány előtt átlagosan 2,5 – 3 millió zarándok látogatott Mekkába az ötnapos hadzs alatt. A zarándoklat július 18-án kezdődik, a kurban bajram első napja július 20-a. A története Az iszlám tanításai szerint a Kába és a körülötte lévő tér a Föld és az ember létezése óta szent hely. Az első Kábát Isten sugallatára maga Ádám építette, ez lett az első templom, amelyben a Földön egyedüli Istent imádják. Beitullah-nak (Allah háza) hívták. Később, miután az özönvíz alatt összeomlott és feledésbe merült, Ábrahám és Izmael Isten parancsára újjáépítette. Ezután…

  • Egyéb,  EX-YU,  Horvátország

    Goran Ivanišević halhatatlan teniszező

    2021. július 18-án az amerikai Newportban Goran Ivanišević egykori horvát teniszező a halhatatlan teniszezők közé került, felvették a Tenisz Hírességek Csarnokába. Minden idők legjobb horvát teniszezőjét először 2018-ban jelölték, ám akkor nem kapott elegendő számú szavazatot, az egy évvel későbbi jelölés eredménye Conchita Martínez spanyol teniszezővel együtt azonban már nem volt kétséges, de az ünnepséget a koronavírus miatt 2021-re kellett halasztani.   Ivaniševićet  a legendás John McEnroe mutatta be. Azzal kezdte: „Ő az egyetlen srác a teniszben, aki őrültebb volt nálam. Szeretem Goran Ivaniševićet, sokszor játszottam ellene, sokszor néztem és kommentáltam a mérkőzéseit. Soha nem tudtam, mi fog történni, és még abban sem vagyok biztos, hogy ő tudta. Kiszámíthatatlansága az…

  • Bosznia-Hercegovina,  Repülős

    Szarajevói interjú Váradi Józseffel

    A Klix.ba boszniai internetes portál készített interjút a Wizz Air vezérigazgatójával. Milyen éve volt tavaly a Wizz Air-nek a járvány, a korlátozások és a lezárt határok miatt? A Covid-19 mindenkinek, a légitársaságoknak is gondokat okozott. Egy igazi hullámvasút, nagyon nehéz időszak volt, amikor az összes piacon korlátozások voltak érvényben. A repüléseket is betiltották. Tavaly nyáron 80 százalékos kapacitással dolgoztunk, idén nyáron 100 százalékot értünk el, ami jobb, mint 2019-ben volt. Kevés légitársaság volt olyan helyzetben a világjárvány idején, hogy befektetni tudjon, de nekünk sikerült új piacokat nyitni. Tizennyolc új bázist nyitottunk, többek között Szarajevóban is. Beszereztünk 22 új repülőgépet.   Az egyik legolcsóbb légitársaság vagyunk, és az egyik leglikvidebb vállalkozásunk…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Huszonéves haditudósító utolsó kiáltása Srebrenicából

    Haditudósítók, újságírók, akik háború sújtotta országokból küldik a híreket a nagyvilágba, hadifotósok, akik életveszélyes körülmények között dokumentálják az eseményeket. Vannak, akiket világszerte ismernek, nagy társaságok munkatársai, és vannak ismeretlen, névtelen hősök. Egy fiatal, huszonéves, kezdő bosnyák újságíró megrázó története, aki nem akart sem hős, sem haditudósító lenni. Nihad  Ćatić, vagy ahogyan mindenki hívta: Nino az újvidéki egyetem filozófia szakán végzett, az egyik legjobb hallgató volt. 1992. áprilisban hazament Srebrenicába, hogy a családjával ünnepelje a bajramot. Az a hónap végzetes volt a boszniai kisváros számára. A Jugoszláv Néphadsereg csapatai Arkan félkatonai egységeivel megtámogatva hatalmas, összehangolt támadást indítottak ellene. A következő hetekben a bombázás, a gyilkosságok, rablás, fosztogatás uralta az ostromlott várost. …

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Srebrenica – emlékezés az áldozatokra

    Srebrenica. Ezüstváros. 1512-ig a magyar srebrenicai bánság központja. A balkáni háború előtt a virágok városának nevezték, ma a művelt Európa egyik szégyenfoltja. A második világháború után ötven évvel megismételődhetett az, amiről azt gondolták, hogy kontinensünkön még egyszer nem fordulhat elő.  Ha július, akkor szomorú kötelessége, vállalása túlélőknek, hozzátartozóknak, zarándokoknak Bosznia-Hercegovinában, a Nyugat-Balkánon és szerte a világban, hogy leróják kegyeletüket az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai előtt. Több ezren indulnak el gyalog, kerékpárral, motorral különböző helyszínekről, Dubrovniktól Tuzláig, Ljubljanától Zágrábig, hogy fejet hajtsanak és emlékezzenek. Az út hosszú, esetenként többszáz kilométer. A Béke menete egy zarándokút azon az útvonalon, amin 1995-ben Ratko Mladić katonái elől menekültek ezrek abban a reményben, hogy…