-
És megindultak a NATO fegyveres erői – a szarajevói Markale piac elleni támadás évfordulójára
1992 óta gyilkolták egymást a délszláv polgárháborúban szerbek, horvátok, bosnyákok, a nemzetközi közösségek békefenntartókat küldtek szinte semmi jogosítással, béketerveket dolgoztak ki, amiket valamelyik fél biztosan nem írt alá, és folyt az öldöklés. Szarajevó 1992 május óta blokád alatt volt, az emberek éheztek és fáztak. A belvárosban lévő Markale csarnok mögött lévő Városi piac egyike volt azoknak a helyeknek, ahol az ostrom ideje alatt is be lehetett szerezni élelmiszert. Támadások a piac ellen 1995. augusztus 28-án délelőtt 11 órakor öt erős robbanás hallatszott. A 120 mm-es löveggránátokat a Trebević irányából lőtték ki, a piac északi bejáratánál robbantak fel. Negyvenhárom embert megöltek, több mint 84-et megsebesítettek. Nem ez volt az első támadás…
-
A boszniai háború hős könyvtárosa
Harminc évvel ezelőtt, 1992. augusztus 25-26-ra virradó éjszaka a boszniai Szerb Köztársaság hadserege lángba borította Szarajevó szimbólumát, a Vijećnicat. A város három évtizeddel később emléktáblát állított egy könyvtárosnőnek, Aida Buturovićnak. Aida a boszniai háború kitörésekor a Nemzeti Könyvtárban dolgozott, mint a nemzetközi dokumentumcseréért felelős könyvtáros, és közben az egyetem Általános Irodalmi és Filozófiai Tanszékén a doktori disszertációján dolgozott. Azon az augusztusi éjszakán kollégáival, szarajevói lakosokkal együtt igyekezett megmenteni néhány ritka kéziratot a könyvgyűjteményből. Augusztus 26-án hazafelé menet egy repeszgránát megölte. Andras Riedlmayer, a Harvard könyvtárosa 1994-ben kezdeményezte a Kéziratgyűjtési projektet azzal a céllal, hogy Aida nővérének, Amila Buturovićnak segítségével összegyűjtsék a tűz során leégett kéziratokat tartalmazó mikrofilmeket. Riedlmayer egyszer…
-
A boszniai Keraterm koncentrációs tábor egyetlen éjszakája
Haláltábor. Én azon szerencsés nemzedék tagja vagyok, akik ezt a szót a II. világháború történelmét tanulva a könyvekből ismertem meg. Majd már felnőtt fejjel, a délszláv háború idején újra megtanultam. Negyvenhét évvel a második világháború után Európában újra haláltáborokat hoztak létre. Bosznia-Hercegovina területén hat koncentrációs tábor működött. Az Omarska és a Trnopolje táborok mellett a Keraterm volt az egyik leghírhedtebb. A tábort a prijedori válságstáb határozatára hozták létre az egykori kerámiagyár területén, a korábban késztermékek raktárának használt helyiségekben, amiket egytől négyig jelöltek. Működtetéséért a prijedori közbiztonsági központ és a katonai rendőrség volt a felelős. Ők adták a tábor személyzetét. A táborba főleg a Matarusko Brdon élőket vitték, illetve a Sana…
Ezeket is érdemes megnézni
Felderítő úton Szarajevóban 1999-ben
A szarajevói jogi fakultás minden vezetője nő
Red Bull Showrun Szarajevóban
-
Sajtótájékoztató az ukrán cargo gép katasztrófájáról
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Nebojša Stefanović szerb védelmi miniszter a tegnap Görögországban lezuhant An-12-es cargo gép ügyben. A gép a szerbiai Valir cég által gyártott fegyvereket szállított Bangladesbe. A 11.5 tonna rakományban világító aknavető-aknák és gyakorló aknák voltak. „A vevő a bangladesi védelmi minisztérium volt. A járat Nisben szállt fel, a célállomás – tervezett technikai leszállásokkal Ammanban és Ahmad Abadban – Daka volt”– mondta Stefanović. Stefanović elmondta, hogy a járat rendelkezett a nemzetközi előírásoknak megfelelően minden engedéllyel. Azt is elmondta, hogy tévesek azok az információk, miszerint a repülőgéppel fegyvereket szállítottak Szerbiából Ukrajnába. Megjegyezte, hogy egy hónapja már jelentek meg olyan hírek, hogy fegyvereket szállítanak Ukrajnába, akkor kiderült, hogy a szerb fegyvergyártó…
Ezeket is érdemes megnézni
Srebrenica emlékezik
Utcanevek viszonossági alapon
Egy misztikus hely Szarajevóban
-
A repülést szolgálták 3.
„Veréczi Frick Zsuzsa régóta folytatja ezt a sort, rengeteg fontos, izgalmas, és nem utolsó sorban személyes történetet jegyzett le az elmúlt években az eddig elkészült két kötetben, hiszen sokan vannak, akik a repülést szolgálták és szolgálják. Ferihegyet azért is szokták – a hatalmas méretén túl – egy különálló kisvárosként emlegetni, mivel városnyi ember munkahelye ez a 15 négyzetkilométeres terület. És a benne élők közül mindenki hozzáteszi a maga részét, hogy a napi üzem gördülékeny legyen. A sorra születő hangulatos interjúkból, beszélgetésekből – ahogy azt már megszoktuk – nemcsak egy-egy különleges, vagy ritkának számító munkakört ismerhetünk meg, hanem mögötte azokat az embereket, akik közül sokan kalandos módon, vargabetűkkel színesített úton, vagy…
-
A repülést szolgálták 2.
„A történetek legtöbbje a Malév varázslatos világáról szól, és érthetővé teszi, miért volt annyira fájdalmas veszteség a talán nem is annyira váratlan megszűnése, mennyire több volt mind a cég, mind a repülőtér, mind maga a repülés a „közönséges” munkahelyekhez képest. A kötet értékes része a néhány interjú a vége felé a mai utasszolgáltatás titkairól: sok a legenda akár a diszkontokról, akár a mostani óriás légitársaságokról, a legdöbbenetesebb talán az, ahogy a légiutaskísérők a „fapadosoknál” kell, hogy dolgozzanak, de az is világossá válik, mennyire nem luxus a ötcsillagosoknál pörögni a prémium osztályokon sem.” (Márványi Péter újságíró, V.F.Zs.: A repülést szolgálták, a repülést szolgálják – 2. könyv) A könyv 2019-ben jelent meg.
-
A repülést szolgálták
Évtizedekig a Magyar Légiközlekedési Vállalat dolgozója voltam, közben kikacsintgattam az írás, az újságírás felé. Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból tudósítottam a Magyar Nemzetet, az akkor induló Heti válasz folyóiratot, majd a Népszabadságot. Társszerzője vagyok a K.und K. kalandozások, avagy a Habsburg Birodalom nyomában (Népszabadság Zrt. Budapest, 2007.) cím könyvnek. „Jelent meg könyv pilótákról, légiutaskísérőkről, de én szerettem volna egy olyan könyvet megjelentetni, ami megmutatja, hogy milyen sok ember munkája szükséges ahhoz, hogy a repülőgép biztonságosan elinduljon. Szeretnék bepillantást engedni a különféle szolgálatok munkájába, akiket a nagyközönség – természetesen – a legritkább esetben ismer. Szeretném megmutatni, hogy a 70-es, 80-as években milyen sikeres, európai, egyes területeken világszínvonalú vállalat dolgozói voltunk. Hogy ez nosztalgiázás?…
-
A bulgáriai rezsim
1985. Nyár. Bolgár tengerpart. Napospart, Aranyhomok. Kell ennél több? Özönlöttek a magyarok, turisták, szakszervezeti beutaltak, a járatok tele voltak, mint a déli busz. Mi azonban nem turisták voltunk, hanem hat hónapig lakosság. Annak minden előnyével és hátrányával. Hogy mi volt az előnye? Tulajdonképpen hat hónapig nyaraltunk, de persze ez nem volt teljesen igaz. Lacinak szakmailag nagyon sok előnye volt, nekem lényegesen kevesebb, de az kétségtelen előny volt, hogy a fiókból bármikor elővehettem a hazaúti repülőjegyet. Várnában és Burgaszban a lakás olyan volt, amilyen, de úgy gondoltuk, fél évet ki lehet bírni még egy másfél éves kislánnyal is. Amire nem számítottunk, az az elképzelhetetlen mennyiségű csótány volt Várnában és a rezsim.…
-
A Wizz Air ideiglenesen csökkenti járatait a Nyugat-Balkánon
A volt Jugoszlávia öt utódállamában munkaerőhiány miatt hat útvonalat ideiglenesen felfüggeszt a Wizz Air. Az intézkedés pristinai, tuzlai, ljubljanai, belgrádi és ohridi járatokat érint. Szeptember, illetve október 2-ig felfüggesztik a Dortmund-Pristina és a Róma-Pristina járatokat. Törölték a Tuzla-Milánó járatokat a nyári menetrendi időszakra. Terv szerint október 30-án indulnak újra hetente kétszer. Szeptember 4-ig nem közlekedtetik a Charleroi-Ljubljana járatokat. Ezzel a Brussels Airlines lesz az egyetlen légitársaság Belgium és a szlovén főváros között. Ugyancsak a teljes nyári időszakra szüneteltetik a Belgrád-Billund járatokat. Ezt október 30-tól hetente háromszor indítják újra. Szeptember 2-ig törölték az Ohrid-Dortmund járatokat. Várhatók további változtatások és járattörlések, a légitársaság munkaerőhiánnyal küzd, megnövekedett betegszabadságra is számítani lehet Európa-szerte a…
-
Srebrenica az orvos szemével
„Nincs jogunk csendben maradni arról, ami történt, mert ha a tanúk hallgatnak, azok fognak beszélni, akik a bűnöket elkövették, és elkezdik átírni a történelmet úgy, ahogy nekik megfelel” – mondta Dr. Pilav. Dr. Ilijaz Pilav a boszniai háború mind a négy évét Srebrenicában töltötte. 1995. július 11-én az utolsó csoporttal hagyta el a várost. A 28 éves háziorvos a hadikórházban minden lehetséges sebesülést kezelt, lőtt sebeket, súlyos, taposóakna okozta sérüléseket, végtagot amputált, hasi műtéteket végzett. A város elestének napjaiban megszervezte a sebesültek átszállítását Potočariba, a holland békefenntartók táborába, és csak ezután, együtt a katonákkal, a helyiekkel indult el az erdőn keresztül a szabad területek felé. Amikor Szarajevóban befejezte az orvosi…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói merénylet
Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában
Egy fotó története az ostromlott Szarajevóból
